Kényszerhelyzetben van Friedrich Merz német kancellár, akinek meg kell küzdenie az energiaválsággal, és sürgető reformokat kellene végrehajtania, ami aligha növeli amúgy sem fényes népszerűségét. Merz nem adja fel, nem hajlandó előrehozott választásokat kiírni és nem tartja opciónak a kisebbségi kormányzást sem.
A Der Spiegel munkatársa, Michael Sauga az Autokraták tavasza című művében azt elemzi, hogyan szerezték meg és hogyan igyekeznek megtartani a hatalmat napjaink tekintélyuralmi elveket követő, egyeduralomra törekvő vagy azt meg is valósító politikusai.
Reneszánszukat élik a konzervatív teoretikus múlt század első felében meghirdetett illiberális nézetei. Orbánt és Trumpot hallva Schmitt igazolva láthatná elméletét.
A kortárs német filozófia leghíresebb alakja, Jürgen Habermas szellemileg meghatározta a náci múlt feltárásától a demokrácia kiteljesedésén át a liberális társadalomig vezető utat, hogy élete végén a világ rosszabbra fordulásával kelljen szembesülnie.
Az első személyes találkozáson túl nem hozott sok eredményt Friedrich Merz látogatása a kínai pártfőtitkár-államfőnél, Hszi Csin-pingnél. A kínai exportoffenzíva megállítására és a kereskedelmi deficit leépítésére nincs túl sok esély, mint ahogy jámbor óhaj Peking mérséklő befolyása az orosz–ukrán háborúra is.
Nem először zavarta és osztotta meg a berlini filmünnepet a palesztinok melletti demonstráció.
Kinek az érdekeit képviseli az AfD a német parlamentben? Az érintett szerint a német népét, a többi párt szerint viszont az orosz államét.
A berlini kancellária falán egymás mellett sorakoznak az ország eddigi kormányfőinek portréi. Néhányat közülük visszafelé tekintve alaposabban is érdemes szemügyre venni.
Nyolcvan évvel ezelőtt kezdődtek a perek a náci háborús bűnösök ellen, s az évfordulóra a német közszolgálati televízió fikciós drámába eredeti dokumentumokat sikeresen ötvöző filmmel emlékezik.
Az erősödő német szélsőjobboldallal szemben eddig elégségesnek látszott a szigorú elhatárolódás, ám Friedrich Merz kancellár most a menekültügyek témájában próbálja kifogni a szelet a vitorlájukból.
A Hamász 2023. októberi terrorakciójára adott izraeli válasz a kiváltó okot figyelmen kívül hagyva adott új lendületet az antiszemitizmusnak Németországban is, ám ezzel Friedrich Merz kancellár szembe kíván szállni, a német kormány, Németország nevében hadat üzent a régi és az új antiszemitizmus minden formájának.
A közhangulatnak engedhetett a német kancellár, amikor fegyverszállítási embargót rendelt el a zsidó állammal szemben. De arra is világos a magyarázat, miért nem hajlandó elismerni az önálló palesztin államot.
A 150 éve született Thomas Mann a német társadalom századfordulós átalakulását ábrázoló családregényéért kapta a Nobel-díjat. Aztán néhány évtizeddel később ugyanez a német társadalom olyan átalakuláson esett át, ami miatt a nagy író emigrációba kényszerült, ahonnan soha nem is tért vissza.
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint? Ki vállalkozik rá, hogy kezdeményezze a betiltást? Miért emlegetik sokan a weimari köztársaság bukását?
Johann Wadephul személyében hat évtized és szociáldemokrata, szabaddemokrata, zöld elődök után lesz újra kereszténydemokrata külügyminisztere Németországnak.
A parlamenti képviseletét csaknem megduplázó szélsőjobboldali német AfD a követeléseivel, de már magával a megerősödött jelenlétével is komoly kihívást állít a többi párttal szemben.
Minden eddiginél nagyobb hitelfelvétel lehetőségéről, s vele az alkotmány módosításáról szavazott kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag.
Legkésőbb húsvétra meg akarja alakítani az új német koalíciós kormányt a kereszténydemokrata Friedrich Merz. Valódi politikai tapasztalat nélkül rugaszkodik neki a nagy feladatnak, azaz hogy a gazdaság felgyorsítása, a belbiztonság helyreállítása és a demokrácia megőrzése mellett másodszor is végrehajtsa a német újraegyesítést.
Hatalmas a vasárnapi német parlamenti választás tétje: a leendő koalíciós kormány pártjainak úgy kell megoldást találniuk a migráció, a gazdaság gondjaira, hogy megakadályozzák a szélsőségek előretörését.
A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
