A törzsutaspontok privát felhasználásába majdnem belebukott a török származású német tartományi miniszterelnök
Anatóliai svábnak vallja magát Cem Özdemir, Baden-Württenberg török származású, szekuláris muszlim zöldpárti kormányfője.
Weyer Béla
Kezdik kapiskálni a németek, miért kékült be a volt NDK egész területe
Mi vezetett oda, hogy az egykori NDK-ból létrejött német tartományokban ma mindenhol egy szélsőjobboldali párt a legnépszerűbb? – az újraegyesítés óta eltelt időket feldolgozó könyv magyarázatot igen, megoldást viszont nem kínál.
Reagan ötlete volt az újabb berlini olimpia, ami 2036-ban pikáns centenáriumon lenne
A német főváros hivatalosan is megerősítette, pályázik a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezésére, ami siker esetén furcsa centenáriumot eredményezne, ám nem ez a legnagyobb akadály.
Ne apellálj a nyugdíjra, és ne legyél annyit beteg – ráomolhatnak a reformok a német kancellárra
Kényszerhelyzetben van Friedrich Merz német kancellár, akinek meg kell küzdenie az energiaválsággal, és sürgető reformokat kellene végrehajtania, ami aligha növeli amúgy sem fényes népszerűségét. Merz nem adja fel, nem hajlandó előrehozott választásokat kiírni és nem tartja opciónak a kisebbségi kormányzást sem.
Orbán keresztapaként szerepel a korszak csúcsautokratáit bemutató német kötetben
A Der Spiegel munkatársa, Michael Sauga az Autokraták tavasza című művében azt elemzi, hogyan szerezték meg és hogyan igyekeznek megtartani a hatalmat napjaink tekintélyuralmi elveket követő, egyeduralomra törekvő vagy azt meg is valósító politikusai.
„Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt” – elégtétellel nézné a mai világot a Hitlert támogató Carl Schmitt német államjogász
Reneszánszukat élik a konzervatív teoretikus múlt század első felében meghirdetett illiberális nézetei. Orbánt és Trumpot hallva Schmitt igazolva láthatná elméletét.
„Minden, amiben hittem, lépésről lépésre elvész” – in memoriam Jürgen Habermas
A kortárs német filozófia leghíresebb alakja, Jürgen Habermas szellemileg meghatározta a náci múlt feltárásától a demokrácia kiteljesedésén át a liberális társadalomig vezető utat, hogy élete végén a világ rosszabbra fordulásával kelljen szembesülnie.
A német kancellár udvarias hallgatásra talált Kínában, ahonnan üres kézzel tért haza
Az első személyes találkozáson túl nem hozott sok eredményt Friedrich Merz látogatása a kínai pártfőtitkár-államfőnél, Hszi Csin-pingnél. A kínai exportoffenzíva megállítására és a kereskedelmi deficit leépítésére nincs túl sok esély, mint ahogy jámbor óhaj Peking mérséklő befolyása az orosz–ukrán háborúra is.
Ismét a palesztinok melletti és Izrael elleni állásfoglalás színtere lett a Berlinale
Nem először zavarta és osztotta meg a berlini filmünnepet a palesztinok melletti demonstráció.
Fölöttébb gyanús a német szélsőjobb: mintha csak Putyin kérdéseit tennék fel a parlamentben
Kinek az érdekeit képviseli az AfD a német parlamentben? Az érintett szerint a német népét, a többi párt szerint viszont az orosz államét.
„Hát, ha ez segít, akkor én is hibás voltam”
A berlini kancellária falán egymás mellett sorakoznak az ország eddigi kormányfőinek portréi. Néhányat közülük visszafelé tekintve alaposabban is érdemes szemügyre venni.
„Hová lettek a gyerekek?” – a kérdés, amely után Nürnbergben a háborús bűnösök ügyvédei nem mertek megszólalni
Nyolcvan évvel ezelőtt kezdődtek a perek a náci háborús bűnösök ellen, s az évfordulóra a német közszolgálati televízió fikciós drámába eredeti dokumentumokat sikeresen ötvöző filmmel emlékezik.
Merz kancellár kezdi olyannak látni a német városképet, mint az AfD és a lakosság többsége
Az erősödő német szélsőjobboldallal szemben eddig elégségesnek látszott a szigorú elhatárolódás, ám Friedrich Merz kancellár most a menekültügyek témájában próbálja kifogni a szelet a vitorlájukból.
„Hát, ez van kérem, az antiszemitizmus kulturális világörökség”
A Hamász 2023. októberi terrorakciójára adott izraeli válasz a kiváltó okot figyelmen kívül hagyva adott új lendületet az antiszemitizmusnak Németországban is, ám ezzel Friedrich Merz kancellár szembe kíván szállni, a német kormány, Németország nevében hadat üzent a régi és az új antiszemitizmus minden formájának.
Szakított a német–izraeli kapcsolat alapelvével Friedrich Merz, de tett egy gesztust is Netanjahu felé
A közhangulatnak engedhetett a német kancellár, amikor fegyverszállítási embargót rendelt el a zsidó állammal szemben. De arra is világos a magyarázat, miért nem hajlandó elismerni az önálló palesztin államot.
A hazátlan Thomas Mann és „a butaságig hajló elutasítás Németországgal szemben”
A 150 éve született Thomas Mann a német társadalom századfordulós átalakulását ábrázoló családregényéért kapta a Nobel-díjat. Aztán néhány évtizeddel később ugyanez a német társadalom olyan átalakuláson esett át, ami miatt a nagy író emigrációba kényszerült, ahonnan soha nem is tért vissza.
Németek és papírnémetek harca: a betiltás küszöbén Orbán Viktor szövetségese, az AfD
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint? Ki vállalkozik rá, hogy kezdeményezze a betiltást? Miért emlegetik sokan a weimari köztársaság bukását?
Minisztertársa léptette elő alezredessé a német külügy új irányítóját
Johann Wadephul személyében hat évtized és szociáldemokrata, szabaddemokrata, zöld elődök után lesz újra kereszténydemokrata külügyminisztere Németországnak.
A német szélsőjobb mindenféle értelemben helyet követel magának a parlamentben
A parlamenti képviseletét csaknem megduplázó szélsőjobboldali német AfD a követeléseivel, de már magával a megerősödött jelenlétével is komoly kihívást állít a többi párttal szemben.
Az adósságfékről a hitelgázra lép Merz, hogy felgyorsítsa Németországot
Minden eddiginél nagyobb hitelfelvétel lehetőségéről, s vele az alkotmány módosításáról szavazott kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag.