Amikor Moszkva megindította az Ukrajna elleni offenzívát, a Kremlben valószínűleg arra számítottak, hogy a nagy honvédő háborúban elért győzelem emléknapján, május 9-én már újabb katonai diadalt is megünnepelhetnek. Ez elmaradt, de a vérontás megállítása semmivel sem került közelebb.
„Semmi esély jelenleg a megállapodásra. Oroszország és Ukrajna is győztesnek érzi magát, és úgy véli, az idő neki dolgozik. Kijevben azt gondolják, az orosz villámháborús tervek meghiúsultak, és a nyugati katonai segítséggel az ukrán hadsereg képes lesz nemcsak ellentámadást indítani, hanem visszafoglalhatja az évek óta megszállás alatt lévő területeket is. Oroszországban pedig az a helyzet, hogy a társadalom nagyobb része támogatja a katonai műveletet, és
ha megállna a hadsereg, azt kapitulációnak tekintené.
Közben vannak kisebb orosz sikerek is, Herszonnál és Harkivnál is nyomulnak előre, még akkor is, ha ez igencsak lassan halad. Ezért pillanatnyilag egyik fél sem érdekelt a békében, de még a tűzszünetben sem” – így magyarázta a helyzetet a HVG-nek Kirill Molcsanov, a kijevi Ukrán Politikai Intézet igazgatóhelyettese.
Az ő értékelése szerint a helyzet most Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kedvezőbb: neki már az is győzelem, hogy hatalomban maradt, és az egekbe szökött a népszerűsége. Vlagyimir Putyin viszont csak azt tudná győzelemként eladni, ha csapatai elfoglalnák az egész Donyec-medencét, délen pedig elvágnák Ukrajnát a tengertől, amire pedig nem sok esélyük maradt.
Szabó Zoltán egy barátjával a nyolcvanas években megölt egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből csak tíz évet ült le, mert egy kigyulladt bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán fura körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.
A hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témái.
