Életveszélyes játékot űz az amúgy is ingatag gazdasággal a kormány

Akasztott ember házában tapintatlanság kötelet emlegetni. A napokban több ellenzéki érzületű közgazdász és elemző megszegte ezt az illemszabályt, és az egymásra torlódó, egymást erősítő gazdasági feszültségek láttán csődveszélyt kiáltott. Menti őket, hogy a múlt héten két kolosszális hibából és azok következményeiből vonták le a felettébb súlyos következtetést. Előbb a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelentette be, hogy a monetáris tanács lezárja a kamatemelési ciklust, majd pedig egy titkos kormányhatározat szivárgott ki, mely szerint az állam nem fizeti ki a kötelezettségei egy részét.

Utóbbit a pénzügyminiszteri nyilatkozat árnyalta ugyan, ám ez felért egy megerősítéssel: „A kormány automatikusan fizeti a béreket, a nyugdíjakat, a köznevelési, a felsőoktatási, a szociális, az egészségügyi és a közfeladatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá a 2014–2020 közötti uniós programok kifizetéseit és a dologi költségeket is. Minden más kifizetéshez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.” Aki kicsit is jártas a közelmúlt gazdaságtörténetében, annak rögvest felrémlett, hogy az 1970-es évek végén és az 1980-es évek elején, amikor az olajárrobbanás miatt az államnak súlyos fizetési gondjai voltak, Marjai József miniszterelnök-helyettes személyesen nézte át az importálandó termékek listáját, és kihúzta azokat, amelyeket ő feleslegesnek ítélt, hogy spóroljon a szűkös devizatartalékokkal.

HVG