A kormány takarékoskodást hirdet, de egy álomért kész bármennyit elkölteni az ország legdrágább stadionjára

Bár nehéz megmondani, egy arénának hol van a legmagasabb pontja, Schmidt Ádám sportügyi államtitkár bokrétaünnepséget tartott a Rákóczi híd pesti hídfőjének déli oldalán épülő atlétikai stadionban. Ennél ugyanis már nem lesz magasabb. Hogy a költségek is megállnak-e a 204 milliárdról nemrég 238 milliárd forintra emelt kereten belül, az korántsem biztos. A fogadóirodák mindenesetre nem az adófizetők győzelmére tesznek.

A Ferencváros délnyugati csücskében álló létesítmény, a 2023 augusztusában megrendezendő atlétikai világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Központ (NAK) már most is a legdrágább hazai stadion. A kivitelezői kör ugyanaz, mint az eddigi stadionrekorder, a 190 milliárd forintos Puskás Aréna esetében: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Tiborcz István korábbi üzlettársa, Paár Attila-féle Magyar Építő. Nem csak a NAK befejezése kapott egyébként pluszpénzt, a „többletforrások biztosításáról” szóló kormányhatározat 115 tételt sorol fel. A nyíregyházi futballstadionra még 4 milliárd forint jut, a Honvéd létesítményfejlesztési programjára további egymilliárd került elő, a kisvárdai multifunkciós sportcsarnokra extra 600 millió. (A listát nem a sportberuházások uralják, vannak rajta iskolák, egészségügyi és kulturális intézmények is szép számmal.)

Korábbi cikkünk a kormány sportköltéseiről:

Az utolsó fillérig megnéztük, mire mennek a kormány sportra költött milliárdjai

Több nagy rendezvényt és fideszes politikusok által vezetett sportszövetségeket is milliárdokkal támogatnak, és ugyan nem keveset költenek utánpótlásra, nem lehet nyomon követni, az oda szánt pénz hova kerül. Eközben néhány kiadásnál még azt is meghatározzák, hogy a kettővel ezutáni kormány pénzügyminisztere hogyan tervezze majd a 2027-es költségvetést.