Extra adókat vetnek ki a szegényekre, Magyarország sem kivétel ez alól

Az infláció a szegények adója – hangzik el gyakran, és valóban, amikor minden drágul, akkor azok is több adót fizetnek minden egyes vásárlásuk után, akik kimondottan rosszul élnek. Sok közgazdász nem szereti ezt a kifejezést, mert az általános drágulás mindenkit sújt, nem csak a szegényeket, sőt, abszolút értékben egy középosztálybeli, aki többet vásárol, több extra áfát is fizet be a drágulás miatt.

Vannak viszont olyan részei is a gazdaságnak, ahol tényleg nagyon egyszerű a helyzet: szegénynek lenni drágább. Nem egyszerűen úgy, hogy egy ugyanakkorra kiadás jobban megterheli őket, mint egy középosztálybelit, hanem úgy, hogy forintban/euróban/dollárban számolva több pénzt kell kifizetniük ugyanazért a szolgáltatásért.

Az ilyenek leglátványosabb példájaként az utazást szokták emlegetni. Sok országban a cégek támogatást adnak a dolgozóiknak a munkába járáshoz – Magyarországon ez csak az ingázóknak jár, de nekik a tömegközlekedési bérlet árának 86 százalékát kötelezően a cég fizeti, minden más a vállalat kedvezményrendszerén múlik –, vagy épp saját céges buszt szerveznek, ha a várostól távoli telephelyre kell bejárni. Elveszti az ember a munkáját, és szeretne elmenni állásinterjúkra? Sok sikert, ezt már meg kell oldania saját zsebből.

Késő esti vonatokkal csábítják a vasútra azokat, akiknek túl drága a benzin, megnéztük, sikerrel járnak-e

Négy megyeszékhely maradt még mindig, ahova este nyolc előtt elmegy az utolsó vonat Budapestről. A fővárosi agglomerációban eközben jócskán bővítették az elmúlt években a késő esti és éjszakai vasúti menetrendet, és már néhány nagyobb távolságot lefedő vonalon is járnak vonatok szinte egész éjjel. De vajon mennyire vevők erre az utasok, és tervez-e bővítést a MÁV?