Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének nyilvánosságra hozatala óta számtalan szakértő, elemző és újságíró találgatja, milyen gyakorlati eredménye lesz az orosz elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsnak. Miközben a dokumentum szimbolikus jelentősége vitathatatlan, annak részletei nem ismertek és feltehetően jó ideig nem is lesznek azok, pedig súlyos bizonyítékokat tartalmazhatnak Vlagyimir Putyinra nézve – magyarázta Gleb Bogus a Novaja Gazeta európai kiadásának, amely emigrációban készül.
Már az Ukrajna ellen indított támadás elején nyilvánosságra kerültek olyan információk, amelyek az ukrán gyerekek deportálásáról és arról szóltak, hogy oroszországi árvaházakban helyezték el. A gyerekekkel szemben elkövetett bűnökért felelősségre vonni Oroszországot – vagy éppen annak elnökét – a legkézenfekvőbb megoldás a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szempontjából, ugyanis a szervezet elsőbbségben részesíti ezek vizsgálatát (a működéséről szóló Római Statútum értelmében „egy csoport gyermekeinek elhurcolása más csoporthoz” a népirtás fogalmát is kimerítheti – a Szerk.).
