„Aki a pénzt fizeti, az rendeli a nótát.” Ez Orbán Viktor egyik kedvenc szólása, és ezzel reagáltak most arra is sokan, hogy bár Pintér Bélának vagy a TÁP Színháznak egyetlen fillér sem jutott a színháztámogatásokból, a Pendelyes táncegyüttes, a pajtaszínházak és Vidnyánszky pajtásai tízmilliókat kaptak.
Hagyjuk azt most, mit árul el a Fideszről és a kormányról, hogy gyakran ismételt fordulatukból úgy csöpög a pörköltszaft, mint Németh Szilárd atlétájából húsvétkor, és hogy milyen művészetszemléletet sejtet ez a kifinomult mondás, amely a legautentikusabban egy öblös böfögés kíséretében hangzana: hogy a művész olyasvalaki, akinek a gatyakorcába lehet beletöfködni az ezreseket, és akkor majd húzza nekünk, mi meg óbégatunk hozzá részegen. Bár talán nem is kéne hagyni ezt sem, mert sokat elárul a NER lovasszínházas szemléletéről, amelyben a kultúra nem sötét belpesti pincékben történik, hanem a falunapon a csülökbüfé és a céllövölde között félúton.
Azért hagyjuk mégis, mert a szólás egyébként igaz. Az rendel, aki fizet.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
