Tóta W.: A mások szuverenitása

A szuverenitás éve jön, én már nagyon várom. Az elmúlt évtizedben az az egy zavart, hogy szuverenitásból nincs elég. Az a szép zöld gyep! Hogy a magyar kormány keze túlságosan meg van kötve. Tojástáncban kellett szegénynek privatizálnia a fél országot, és az ilyen apró üzleti ügyek miatt sivalkodó ellenzékieket se lövethették agyon. Miért nem lehet ennek az áldott jó embernek még nagyobb hatalma? Ez a kérdés foglalkoztatja a népet a legélénkebben. Fú, te, Ica, most már nagyon ideje a szuverenitásvédelemnek! – hangzott fel a fodrászatokban napról napra. A kormány ezt meghallotta, és mi mást tehet a nép szolgálatában, mint hogy társadalmi vitára bocsátja a témát.

Nyilván végiggondolták, hogy vajon miről akar társalkodni a többség, aztán a jelenlévők többsége úgy döntött, hogy őket legjobban a saját hatalmuk érdekli, úgyhogy biztos az országot is.