Kis János: Karsai kontra magyar állam

A Karsai kontra Magyar Állam per végső soron arról a kérdésről szól: rákényszerítheti-e az állam a polgárait, hogy az övékétől különböző hit, világnézet, életfelfogás parancsainak vessék alá magukat. Kis János filozófus esszéje.

Kis János

Karsai Dániel perben áll a magyar állammal. Azt várja az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy mondja ki: az állam megsérti önrendelkezési jogát (1) azzal, hogy nem biztosít számára törvényes utat életének segítséggel való befejezéséhez, és (2) azzal, hogy a segítőt börtönbüntetéssel fenyegeti (még abban az esetben is, ha az illető külföldi állampolgár, és a halálba segítésre külföldön kerül sor).

Az utóbbi húsz év közvélemény-kutatásai szerint a magyarok többsége támogatja az eutanázia valamilyen válfaját, és kevesebb mint egynegyedük híve a kivételt nem ismerő tiltásnak. Egy friss felmérésből az is kiderül: sokan tartják szükségesnek, hogy a kérdésről széles körű társadalmi vita induljon. Osztom a véleményüket. Bármelyik felfogás élvezze is a többség támogatását, a kisebbség aggályai nem söpörhetők szőnyeg alá.

Eutanázia-vita

November 27-én kezdődik Strasbourgban a méltóságteljes halálhoz való jogáért küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász pere. Az ALS-sel diagnosztizált Karsai Dániel halálos beteg. A HVG a per előtt vitát kezdeményezett, törekedve arra, hogy átfogó képet mutasson az életvégi döntésekkel és az eutanáziával kapcsolatos dilemmákról, gondolatokról, illetve a Mediánnal felmérette a kérdés társadalmi támogatottságát. A sorozat részeként olvashatják Kis János filozófus esszéjét, illetve Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, Csikós Ágnes palliatív szakorvos, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület tisztségviselője, Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke, Tompa Andrea író, Tóth Gábor Attila egyetemi oktató, alkotmányjogász, bioetikus és Visky András író, egyetemi tanár gondolatait.

Az eutanázia kérdése erős erkölcsi meggyőződéseket és érzelmeket mozgósít. Arra senki sem formálhat jogot, hogy pont az ő álláspontja váljon törvénnyé, ahhoz azonban mindenkinek joga van, hogy a törvényalkotás során vegyék komolyan a megfontolásait. Jogunk van ahhoz, hogy ne egy ellenséges hatalom kényszerítse ránk az akaratát.

Tangó a sátánnal: Trump jött, látott, de ki győzött Iránban?

Az Irán elleni példátlan amerikai katonai támadás és Teherán visszafogott válasza után Donald Trump elérkezettnek látta az időt a tűzszünetre, és akaratát érvényesíteni is tudta az iszlám köztársasággal és Izraellel szemben. De hogy elfajul-e a konfliktus, attól is függ, mekkora kár érte a nukleáris programot.