Mást kérnek a középiskolai felvételin, mint amit a diákok addig tanultak – HVG-rangsor a top 100 gimnáziumról

„Hamuszürkén, zárt szájjal maguk elé meredők, pár kisírt szem, összességében szívszorító látvány. A szülők egy része sem nézett ki sokkal jobban” – írta meg korábban a gyermeke középiskolai felvételijekor a látottakat Rainer M. János történész. Hozzátéve, hogy felvételiző lánya ehhez képest oldottan jött ki a magyar és a matek után is.

Ugyanakkor sokan amiatt izgulhatnak, hogy nem tanítottak meg nekik mindent, ami a központi feladatlapokon előkerülhet. Matematikából ilyenek a kombinatorika, a jó térlátást igénylő feladatok, illetve a két vagy többismeretlenes szöveges feladatok. Ezek az általános iskolában nem feltétlenül kerülnek elő – mondja B. Békési Beáta, a Matek Oázis tanára. Bár a tankönyvben előfordulnak ilyen példák, de csak emelt szintű feladatként. Vagyis elvileg kitérhetnek rájuk, a kerettantervben viszont már nincsenek benne, így egy átlagos osztályban jó eséllyel kimaradhatnak, mert nincs idő rájuk – fejti ki.

Bár a nyolcadikos tananyagban szerepelnek például a szögek, ezt a felvételin összetettebb feladatokban is alkalmazni kell, több lépésben, nem feltétlenül elég egy sokszög egy-egy szögét kiszámolni – magyarázza B. Békési. Ezeknek a megtanulásához, begyakorlásához szükség lehet arra, hogy valaki felkészítőre járjon, vagy legalább végigvegye a korábbi évek feladatsorait.

A szaktanár szerint legalább egy-egy órát rá kellene szánni a körülbelül 15 feladattípus mindegyikére, külön-külön begyakorolva ezeket. Erre azonban aligha elég hetente egy feladatsort megoldani – vélekedik. Úgy tapasztalja, néha olyan banális problémák kerülnek elő, hogy valakinek nem megy jól a fejben vagy az írásban számolás, nem tudja jól a szorzótáblát. Ám tudatosan átgondolva be lehet pótolni ezeket a hiányosságokat is, hiszen mondjuk nyolcadikban már bőven nem kell hozzá fél év, mint másodikban – mondja B. Békési Beáta.