Minden harmadik embert érint és mentális zavarokra utal, mi az? Így arat az álmatlanság a fejlett országokban
6 perc
2023.12.10. 08:30
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Az inszomniával küzdő nőknél nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás; Ázsiában alszanak a világon a legkevesebbet az emberek, átlagosan már csak 6 és fél órát éjszakánként; találtak egy védőfehérjét, amelynek szintje alvásmegvonás idején csökken, ez magyarázhatja, miért károsodhatnak az idegsejtek és az agy; már néhány hétnyi kevesebb alvás növelheti a nőknél a cukorbetegség kockázatát; az életmódbeli szokások közül az alvás(hiány) befolyásolja legjobban a munkavállalók teljesítményét. Ez a néhány kiragadott hír az elmúlt hetek álmatlanságkutatási szaksajtójából is mutatja, milyen kitüntetett és sokrétű figyelem irányul a tudományos világban az éjszakai pihenésre. Ez nem is csoda, hiszen régóta tudható, hogy az alvás alapvető hatással van a testi funkciókra, a gének és sejtek szerepétől a különböző fiziológiai folyamatokon, az immunrendszer és az anyagcsere működésén át a gondolkodást és a mentális egészséget érintő komplex agyi funkciókig.
A szakembereket joggal aggasztja, hogy az inszomnia igazi civilizációs kór. Míg az iparosodás előtti korokban csupán a népesség egy-két százaléka aludt rosszul,
manapság a fejlett országokban nagyjából minden harmadik ember hánykolódik álmatlanul éjszakánként.
De egyes becslések szerint például az Egyesült Királyság lakosainak közel fele küzd ezzel a problémával.