Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem igazolódtak be eddig azok a „biztos értesülések”, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltja a hadsereg főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt, aki a politikai vezetőkkel szembeszállva a közelmúltban elismerte, hogy olyan patthelyzet alakult ki az ukrán–orosz fronton, amelyet egyik harcoló fél sem képes feloldani a jelenleg rendelkezésére álló eszközökkel.
Elégedetlen a mozgósítás ütemével az ukrán hadsereg főparancsnoka
A tábornok bírálta a behívó hivatalok munkáját, a mozgósítás tempóját. Közben az ukrán parlament előtt van a tervezet, amely 27-ről 25 évre csökkenti a mozgósítható férfiak életkorát.
Az ötven éve a nyugat-ukrajnai Novograd-Volinszkij városban, mai nevén Zvjahelben született Zaluzsnij már gyermekkorában katona akart lenni. A szovjet hadsereg tisztjeként szolgáló édesapjának örömére
nagyon szerette, ha katonasapkában és műanyag vagy fa géppisztollyal a vállán fényképezték le.
Az ukrán főtisztek azon generációjához tartozik, amelynek tagjai már nem a szovjet iskolákban, a Vörös Hadsereg taktikáját sajátították el.
