A csütörtökön 446 igen szavazattal, 63 ellenében és 52 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum hangsúlyozza, hogy Oroszország rendszerszinten támad lakóövezeteket, energetikai létesítményeket, kórházakat és más létfontosságú infrastruktúrát. A képviselők felszólították Moszkvát, hogy haladéktalanul vessen véget ezeknek a támadásoknak. A szavazati jegyzőkönyve szerint a 21 magyar képviselő közül egyedül a DK-s Dobrev Klára szavazott igennel (párttársa, Molnár Csaba nem vett részt ezen a szavazáson), míg a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői nem szavaztak, a jelenlévő fideszesek pedig tartózkodtak.
https://hvg.hu/vilag/20260430_magyar-peter-ukrajnai-magyar-kisebbseg-antonio-costa-europai-tanacs-elnok-kedvezobb-feltetelek-eu-s-csatlakozas
Az EP szerint az Ukrajna elleni háború nyíltan sérti a nemzetközi jogot. A képviselők úgy vélik, hogy az orosz vezetést és szövetségeseit felelősségre kell vonni nemcsak az agresszió bűntette, hanem háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt is. Ennek érdekében határozott támogatásukat fejezték ki egy, az Ukrajna elleni agresszió kivizsgálására létrehozandó különleges nemzetközi törvényszék mielőbbi felállítása mellett, és arra ösztönözték az uniós tagállamokat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
A parlamenti állásfoglalás kiemeli: a felelősségre vonásnak minden érintettre ki kell terjednie, beleértve azokat a magas rangú politikai, katonai és igazságügyi szereplőket is, akik döntéseikkel lehetővé tették vagy elősegítették a bűncselekmények elkövetését.
A képviselők egyúttal teljes támogatásukról biztosították a Nemzetközi Büntetőbíróságot az Ukrajnában elkövetett feltételezett jogsértések kivizsgálásában. Emlékeztettek arra is, hogy az uniós tagállamok kötelesek végrehajtani a bíróság által kiadott elfogatóparancsokat.
Az EP hangsúlyozta: a különböző elszámoltathatósági mechanizmusokat össze kell hangolni a hatékonyság érdekében, valamint azért, hogy minimalizálják az áldozatokra és tanúkra nehezedő terheket.
Az állásfoglalás kitér az Oroszországgal szembeni szankciókra is. A képviselők támogatják a 20. uniós szankciócsomagot, és leszögezik, hogy a korlátozó intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg nem születik és nem valósul meg teljes körű békemegállapodás. Egyúttal szigorúbb fellépést sürgetnek a szankciók kijátszása ellen, valamint azok kiterjesztését minden olyan személyre és szervezetre, amely hozzájárult a súlyos bűncselekményekhez.
A Parlament egy másik fontos döntésében 465 igen szavazattal jóváhagyta az Ukrajnával kapcsolatos követelések nemzetközi bizottságának létrehozását is. A testület célja, hogy lehetővé tegye a háború civil áldozatainak kártalanítását. A tervek szerint a bizottságot 2026. május 14-én avatják fel Kisinyovban.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
