Vlagyimir Putyin harmadik világháborút indított el, amire egyetlen válasz lehetséges: erős katonai és gazdasági nyomással visszakozásra kényszeríteni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akivel a BBC tudósítója készített interjút. Zelenszkij szerint a kérdés, hogy Putyin mekkora területet lesz képes elfoglalni, és hogyan lehet megállítani.
Az elnök elutasította azt a felvetést, hogy engedjen Putyin követelésének, aki területi engedményeket kér egy fegyverszünetért. Szerinte csak ideiglenesen lehetne kielégíteni ezzel az orosz elnököt, aki erőgyűjtésre használná fel az időt, és pár éven belül újrakezdené. Azzal is érvelt, hogy ha feladnák a területeket, emberek százezreit hagynák magukra, ami nagyon megosztaná a társadalmat.
Arra a kérdésre, hogy sokan úgy vélik – köztük Donald Trump amerikai elnök –, hogy mégis engedményeket kellene tennie Moszkvának, mert nem lesz képes megnyerni a háborút, Zeleszkij azt mondta, Ukrajna függetlenségéért harcolnak, messze vannak a vereségtől, és a végén győzni fognak. Hogy mit jelentett számára a győzelem:
Helyreállítják az ukránok normális életét és véget vetnek a gyilkolásnak.
Emellett pedig – mivel szerinte Putyin az egész világot fenyegeti –, ha megakadályozzák, hogy megszállja Ukrajnát, azzal az egész világ nyerni fog. Az elnök bízik benne, hogy vissza fogják szerezni a jelenleg orosz megszállás alatt álló területeket. Persze idővel, mivel ehhez jelenleg sem elegendő emberrel, sem fegyverrel nem rendelkeznek. Viszont szerinte az eredeti határok visszaállítása de igazságtétel is lenne.
A riporter rákérdezett Donald Trump ellentmondásos nyilatkozataira, például amikor diktátornak nevezte őt, de Zelenszkij csak nevetett ezen. Amikor pedig azt firtatta, hogy megbízik-e Trumpban, ha kapna tőle biztonsági garanciákat, az ukrán elnök azt mondta, hogy itt nem csak Trumpról, hanem egész Amerikáról van szó. Ha például 30 évig tartó garanciát szeretne, akkor már rég más lesz az elnök, vagyis nem csak egy általa, hanem az amerikai Kongresszus által biztosított garanciára lenne szükség.
Az ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban lebegtette, hogy indulna-e ha megrendeznék. Eredetileg 2024-ben lett volna választás, ám a háború miatt nem tartották meg. Erre hivatkozva állítja Moszkva – és Trump is –, hogy nem legitim a hatalma. Bár nem utasítja el a választást, előtte szerinte biztonsági garanciák kellenének Ukrajnának, és számos probléma is felvetődik: milliók menekültek külföldre, az ország jelentős területei megszállás alatt állnak. Azt mondta, hogy ha a választás lenne a háború befejezésének a feltétele, akkor meg kell tartani, de úgy, hogy azt legitimnek ismerje el az ukrán nép és a partnerei is.
https://hvg.hu/360/20260313_hvg-iran-usa-ukrajna-oroszorszag-haboru-trump-putyin-zelenszkij
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
