Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Lehet-e világháború az orosz-ukrán konfliktusból? Mekkora egy atomháború kockázata? A HVG szerkesztői kéthetenként az Eötvös 10. színpadán beszélgetnek vendégeikkel mindenről, ami a következő hónapokban a címlapokra kerülhet. Most a világpolitika volt terítéken egy exkluzív vetítéssel: a résztvevők és a hallgatóság megnézhette Földes András az ukrajnai frontvonalon készített filmjének első részét, ezt ebben a cikkünkben is megtalálják. A beszélgetés még Irán Izrael elleni drón- és rakétatámadása előtt zajlott, így az új közel-keleti helyzetről nem eshetett szó.
Lehet-e meglepetésszerűen nagy offenzívát indítani? Hogyan működik ma egy “forró drót” a nagyhatalmak között? Meg tudná-e védeni magát Európa egy orosz támadás esetén? Hajlandók-e meghalni hazájukért az uniós polgárok? Miért nem mennek az újabb amerikai katonai eszközök Ukrajnának? Tényleg örülhetne Putyin Trump visszatérésének? Mit tehetnek a kis államok? Sodródnak az árral, vagy kitalálnak valamit? Miért lett Putyin-barát Orbán Viktor 2009-ben?
Nagy Iván Zsolt, a hvg.hu és hvg360 felelős szerkesztője kérdezte minderről Rácz Andrást, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértőjét és Ugrósdy Mártont, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkárát.
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Az Oktatói Hálózat is tiltakozik.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
A közgazdász-akadémikus szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.