Időről időre, egyre sűrűbben derül ki, hogy a tagállamoknak elegük van a magyar kormány uniós döntéseket megbénító politikájából. A magyar szavazati jog felfüggesztése már nyílt beszédtéma EU-s berkekben, bár eddig úgy tűnik, hogy az átléphető vörös vonalak sosem fogynak el a nemzetközi diplomáciában.
Bejárta a magyar sajtót is az a hír, mi is megírtuk, amely szerint a belga külügyminiszter, Hadja Lahbib azt javasolta, vegyék el az uniós tagállamok Magyarország szavazati jogát az EU-s döntéshozatalban. Belgium az EU soros elnökségét adja, a külügyminiszter pedig az a politikus, aki napi szinten viszi és kommunikálja az elnökségi feladatokat.
Lahbib a Politicónak adott interjút, ebben foglalkozott azzal, hogy a tagállamoknak végre tovább kellene lépniük az uniós alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárásban, össze kéne szedniük a bátorságot, és a gyakorta megmutatkozó uniós bénultságot Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével kellene orvosolni. Európai politikusok gyakorta mondanak ilyet, az utóbbi időkben egyre gyakrabban, azonban hivatalos elnökségi álláspontként – márpedig a belga külügyminiszter nem a magánvéleményét fogalmazta meg – még nem hallhattuk.
Négy olyan téma is volt az elmúlt időszakban, amelyek kapcsán a magyar kormány az európai szövetségesek szokásosnál is nagyobb ellenszenvét vívta ki:
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
