Elveit meghazudtolva a magyar kormány lehívná az uniós védelmi gigahitelprogramból, a SAFE-ból igényelt pénzt, de elképzelhető, hogy az EU ezt is jogállamisági feltételekhez köti. Az sem segíti a helyzetet, hogy tudni lehet: a gazdasági tárca védelempolitikai fejlesztés helyett deficitalapú finanszírozásra vetné be a befagyasztott EU-s pénzek értékével vetekedő összeget.
A fejlesztési pénzek egy részét 2026-tól már nem lehet lehívni. Jövő augusztusban pedig újabb több mint tízmilliárd eurónyi támogatási keret lehívási határideje jár le.
Úgy tűnik, az Európai Parlamentben már nincs középút, ha Magyarországról van szó. A magyar jogállamiságról szóló legújabb vitában kíméletlenül egymásnak estek a képviselők, és a Néppárt visszahúzódásának köszönhetően az Orbán-párti és az Orbán-ellenes felszólalások nagyjából kiegyenlítették egymást. Az EUrologus köszönetet mond Dömötör Csaba fideszes képviselő dokumentarista tevékenységéért.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta második időközi jelentését az uniós értékek rendszeres magyarországi megsértéséről. Ez a dokumentum a tagállamok előtt folyó 7-es cikk szerinti eljáráshoz kapcsolódik, célja, hogy aktuális képet nyújtson a jogállamisági magyarországi helyzetéről.
Hamarosan újabb jelentésben marasztalja el az Európai Parlament a magyar kormányt, a dokumentum tervezetéről szerdán szavaz az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). Az EUrologus áttanulmányozta a tervezetet. A Fidesz nem kérte a szöveg módosítását.
Míg az EU-ban Magyarország kapta a legrosszabb értékelést a jogállamiság terén, globálisan Putyin Oroszországa és Trump Amerikája teljesített különösen rosszul idén a World Justice Project jelentése szerint.
Kilencedik alkalommal szerveznek meghallgatást az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás keretein belül az uniós tagállamok. Az Általános Ügyek Tanácsa jövő kedden állítja a szőnyeg szélére Bóka Jánost.
A bizottság éves jelentésének közzététele előtt a Frankfurter Rundschau tudósítója térképezte fel a helyzetet Magyarországon.
Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az „átláthatósági” törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.
Az Európai Néppárt pánikjelenségnek, a Fidesz kétségbeesett kísérletének tekinti az átláthatósági törvényt, amellyel a törzsszavazóikat akarják megszólítani – nyilatkozta a párt egyik német EP-képviselője az EUrologusnak. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy vizsgálják, de nem kommentálják a tervezetet, csak ha majd a parlament elfogadja.
Csak az elfogadott átláthatósági jogszabályt fogja értékelni az Európai Bizottság, de a testület elkötelezett a civil társadalom finanszírozásának védelme mellett – mondta a Bizottság szóvivője az EUrologusnak.
Ahogy várható volt, nem hozott sok lényeges újdonságot a Magyarországról tartott európai parlamenti vita. Hacsak azt nem, hogy EP-képviselő szép számban jelezték, el fognak jönni a budapesti Pride-ra.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
A küldöttség célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt években.
A magyar kormány több szempontból egyetért a lengyel uniós elnökség azon megközelítésével, hogy minden téma kapcsán legyen a biztonság az elsődleges szempont – fogalmazott sajtótájékoztatóján Bóka János európai ügyekért felelős miniszter Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsát követően. Ahol egyébként a magyar jogállamiság is téma volt.
A 2006-os tüntetésekről is szó volt a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárásról szóló szakbizottsági vitán Brüsszelben.
Bóka sérelmezi, hogy az Európai Bizottság szerinte nem azonos mércével ítéli meg a magyar és a lengyel jogállamiságot.
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Jövő héten tárgyalnak arról a tagállamok, hogy milyen irányba változott a magyar jogállamiság az elmúlt időszakban. A téma nem magyar kezdeményezésre, hanem tagállami nyomásra került napirendre.
Magyarország a 73. helyen áll a 142 országot felvonultató rangsorban.
