A drónok harca és az idősödő politikusok
8 perc
2024.07.26. 13:00
Átalakuló és egyre embertelenebbé váló háborúk és az országuk jövőjét veszélyeztető, különféle betegségektől szenvedő politikai vezetők – ezen a héten sem volt uborkaszezon a világban. A hírlevélben szó esik még arról, valóban a legzöldebb lesz-e a napokban kezdődő párizsi olimpia, illetve, hogy talán lesz esélyünk arra, hogy belátható időn belül valóban megbízható időjárásjelentéseket kapjunk. Végül egy elemzés arról, miképpen lehet a Föld képére formálni a Marsot, hogy legyen hova átköltöznünk, ha a Földön már elviselhetetlenné válik a klíma.
A hét háborús híre: gyökeresen átalakulnak a háborúk a drónok miatt
2014-ben, amikor először jártam a kelet-ukrajnai frontokon, szinte minden kiszámítható volt: nagyjából tudni lehetett, hol állnak az orosz ágyúk, s melyek azok a területek, ahova gyakran csapódnak be az ellenség által kilőtt gránátok. Drónból pedig alig volt, a Peszki falu közelében szolgáló ukrán egységnek egyetlen egy volt belőle, azt arra használták, hogy felderítsék, hol próbálnak áttörni az ukrán szakadárok és az őket segítő, moszkvai magyarázkodás szerint „szabadságon lévő” orosz katonák. Mostanra minden megváltozott, valamivel kevesebb a tüzérségi támadás, viszont teljes mértékben kiszámíthatatlan hol és mikor érkeznek az egyre nagyobb robbanószerkezet hordozására alkalmas drónok.
A kelet-ukrajnai fronton most már részben a gépek háborúja dúl: a drónok automatikusan kutatják fel a lehetséges célpontokat, míg a védekező fél elektronikus zavarással kísérli meg eltéríteni a támadókat. Senki sincs biztonságban, a frontvonalról sok kilométerre is becsapódhat egy gyilkos eszköz. A drónhadviselés rejtelmeibe most a BBC avatja be az olvasót, s a brit médium nem csak arról mesél, hogyan változik meg a hadviselés, hanem bemutatja a felek által használt eszközöket is.
Míg egy évtizeddel ezelőtt valóban csak mutatóba volt egy-egy drón a frontokon, most tíz- vagy akár százezres mennyiségben vetik be őket egymás ellen a harcoló felek.
„2022-ben még csak gyalogsági háború dúlt, most a fél háborúban oroszok drónjai harcolnak a mieink ellen”
– mondta a BBC riportjában az egyik ukrán katona. Az oroszok közben „drónosítják” a „buta eszközöket”, például a sikló bombákat, amelyeket GPS-jeladókkal, valamint mozgatható állású szárnyakkal látnak el, s így pontosabban és nagyobb hatótávolságra képesek eljuttatni a több száz kilogramm robbanószert hordozó bombát.
A hét politikusi híre: idősödő politikai vezetők betegségei és ezek következményei
Tulajdonképpen logikus dolog, hogy a politikusok jelentős része hosszú, felfelé ívelő pálya végén, viszonylag idősen jut el a hatalom csúcsára. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az idősödő politikusoknak életük végéig ragaszkodniuk kell székükhöz: a napokban Joe Biden amerikai elnök jelentette be – valószínűleg nem kevés győzködés után –, hogy nem indul egy újabb négyéves mandátum elnyeréséért.
Az USA valószínűleg jobban járt azzal, hogy a több betegség jeleit mutató veterán politikus átadta helyét alelnökének, ám nem minden ország ilyen szerencsés. A Szovjetunió 1991-es széthullásához például minden bizonnyal hozzájárult, hogy a kommunista világbirodalom élén 1982-ben bekövetkezett haláláig a számtalan – részben a cselekvőképességet is korlátozó – betegséggel küszködő Leonyid Brezsnyev állt, s így elmaradtak a gazdaság és a társadalom hatékonyságának növelését célzó reformok. Amikor Brezsnyev meghalt, már késő volt, utódjainak, köztük Mihail Gorbacsovnak már nem volt lehetőségük a lejtmenet megállítására.
A német tudós, Hans Förstl még 2020-ban írt részletes elemzést arról, hogy melyik országban az egyes idős vezetők milyen kórokban szenvedtek, s ez mennyire befolyásolta politikájukat. Förstl szerint ugyan az Öböl-államok és Afrika déli részének kivételével világszerte nem emelkedett jelentősen a politikai vezetők átlagos életkora, a demencia és a viselkedést befolyásoló enyhe betegségek komoly tényezővé váltak a nemzetközi politika színpadán.
A tanulmány név szerint is felsorolja az időskori betegségben szenvedő politikusokat – Brezsnyev mellett többek között Mao Ce-tungot, Fidel Castrót, Borisz Jelcint vagy éppen Helmut Kohlt – majd emlékezet arra, hogy Woodrow Wilson amerikai elnök már nagyon betegen jelent meg az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián, majd amikor 1919 októberében sztrókot kapott, hónapokon át felesége és az elnök magánorvosa vezette az országot.
A hét olimpiai híre: Párizs lesz a legzöldebb ötkarikás játék?
A párizsi olimpia szervezői szerint a francia fővárosban rendezett sportesemény igazán fenntartható lesz, és jóval kevesebb szén-dioxidot, illetve egyéb, az üvegházhatást fokozó gázt enged majd a környezetbe, mint akár a 2021-es, nézők nélküli tokiói olimpia, ahol az olimpia miatt körülbelül 2 millió tonna CO2 jutott az atmoszférába. Párizsban 1,58 megatonna a cél – a világ teljes éves kibocsátása 37 gigatonna – s ezt részben azzal érik el, hogy miközben a létesítmények jelentős része (95 százaléka) már korábban megépült, az üzemeltetést is környezettudatosra tervezik. Ennek a része az is, hogy a világsajtót már bejárta, hogy az atléták szobáiba kartonból készült ágyakat helyeztek el.
A Conversation előrejelzések alapján arról ír, hogy a CO2-kibocsátás feléért a nézők, illetve a sportolók utaztatása – 25-25 százalék – lesz felelős, míg tovább 25 százalékot az új és tartósnak szánt építmények felhúzása visz el. Az ideiglenes építményekre 8, az étkezésre 1-2 százalék jut, a többi pedig a berendezések működtetéséből, illetve egyéb forrásokból szabadul fel. Az új épületek fenntarthatóak lesznek: a vízi sportok központját fából építették, a tetőn napelemek termelik az áramot, a berendezés jelentős részét pedig újrahasznosított anyagokból állították elő.
Személyre lebontva egy látogatóra 100-125 kilogramm CO2 jut, ez pedig a szakértők szerint valóban alacsony szám (A londoni olimpia lehet érdekes ellenpélda 2012-ből: a brit fővárosban aránytalanul sok CO2 került a levegőbe, bár akkoriban még a fenntarthatósági mércét emelő, zöld rendezvényként is cikkeztek a játékokról).
A hét mesterséges intelligencia híre: végre születhetnek valóban megbízható időjárás előrejelzések
Jobb, gyorsabb és pontosabb, viszont kevesebb számítógépes kapacitást használ fel – ezek a fő jellemzői a legújabb, mesterséges intelligencia (AI) felhasználásával készült rövid- és hosszútávú időjárási előrejelzéseknek. A Nature című amerikai tudományos folyóiratban bemutatott NeuralGCM nevű AI a hagyományos modellekből indul ki, azonban azokat a gépi tanulás módszereivel fejleszti tovább, és ezzel felgyorsítja az időjárási modellek készítésének a folyamatát.
A szakértők által bemutatott grafikonok alapján egyértelmű, hogy a NeuralGCM jobban teljesített a múltbeli események „megjósolása” alapján: a NeuralGCM a múltban mért valós adatok alapján a más módszereknél pontosabban jelezte előre a globális felmelegedés veszélyét és várható szintjét. A gépi tanulás gyenge pontja viszont az, hogy kevésbé alkalmas rendkívüli események – a meteorológia terén például a szélsőségesen hosszú meleghullámok – megjósolására, ezért folyamatos tovább tanulásra és a betáplált adatoktól való rugalmasabb eltérésre lesz szükség.
A hét átformálása: így lehet Föld a Marsból
Egyre többször hallani arról, hogy az elszabaduló globális klímaváltozás által fenyegetett emberiséget át kellene költöztetni egy másik bolygóra, s elsőként távoli szomszédunk, a Mars jöhet számításba. Függetlenül attól, mennyire erkölcsös megoldás az, hogy elpusztítjuk bolygónkat, majd átköltözünk egy másik világba, érdemes megvizsgálni azt, miképpen lehet emberi életre alkalmassá tenni a jelenleg lakhatatlan vörös bolygót. A Mars légköre ugyanis szinte kizárólag szén-dioxidból áll, s emellett még jóval ritkább is az atmoszféra. Mivel alig van légkör, nincs minek megtartania a hőt, így a marsi éjszakákon sokszor mínusz 100 Celsius-fok közelébe süllyed a hőmérséklet.
Miközben a dél-afrikai származású üzletember, Elon Musk már a Marsra költözéshez szükséges rakéták és űrhajók építésén gondolkodik, mások a terraformálás lehetőségeit vizsgálják, s az amerikai jövőkutató intézet, a Singularity University a napokban összefoglalta, milyen megoldások jöhetnek számításba. Az egyik – elegánsnak aligha mondható – eljárás az lehet, hogy nukleáris robbantásokkal életre keltenék a marsi vulkánokat, s a mélyből kiszabaduló gázok besűrítenék a légkört.
Egy másik megoldás az lehetne, hogy a Mars felé térítenék el a vízben gazdag aszteroidákat és meteorokat, amelyek, ha becsapódnak, ugyancsak kiszabadítják a felszín alatt beszorult gázokat, sőt még a másik hiánycikkből, a vízből is hoznak utánpótlást. A NASA már bizonyította, képes aszteroidák eltérítésére, ám az biztos, hogy sok égi vándort kellene átirányítani ahhoz, hogy azok látható eredményt produkáljanak a Marson.
A Mars felmelegítéséhez hatalmas tükröket lehetne elhelyezni a felszínen – állítják a tudósok, akik szerint az is megoldás lehet, hogy vékony, hőszigetelő réteggel vonják be a felszínt. Közben a talaj összetételét is meg kell változtatni, a Marson ugyanis olyan a „föld”, amelyben a mi növényeink nem élnének meg. A szakértők szerint ugyan a jelenlegi technológiai szinten még nem lennénk képesek élhetővé tenni a Marsot, ám néhány évtizeden belül meglesznek azok a megoldások, amellyel megoldható ez a feladat. De még egy kérdés felmerül: jogunk van-e átalakítani egy másik égitestet?