Ki mérgezte meg III. Boriszt? És ki lesz az új pápa?
Mint már annyiszor, ismét válaszolunk a legégetőbb kérdésekre.
Ezen a héten visszatér a hírlevél a gyökereihez, az alapokhoz, origouuba rea meneh hodu utu rea. Fölülemelkedünk a napi politika zaján, abbahagyjuk ezt az áldatlan kutyakomédiát, és végre ismét a fontos dolgokra szegezzük tekintetünket. Hogyésamennyiben: Ki mérgezte meg III. Borisz bolgár királyt 1943 augusztusában? Mi lenne, ha az állatoknak is lehetne bankszámlája? Ki lesz a következő pápa? Milyen érzés beteljesületlen ígéretnek lenni? Mi Ecuador csimborasszója? És: ki az isten vesz ma még Volkswagent? Kezdünk! Elérnek itt: babel@hvg.hu.
Ki ölte meg Boriszt?
Annak ellenére, hogy Bulgária végig a náci Németország szövetségese volt a második világháborúban, zsidó állampolgárai túlélték a holokausztot. Az, hogy egy zsidót sem deportáltak haláltáborokba, nagy részben III. Borisz bolgár királynak köszönhető. Bulgária legfontosabb kereskedelmi partnere ebben az időszakban Németország volt, vallásilag és kulturálisan pedig Oroszországhoz kötődött (amely birodalom nem mellesleg kiűzte a területéről az oszmán törököket, nem sokkal korábban).
Amíg érvényes volt a Hitler-Sztálin paktum, Bulgária nem volt nehéz helyzetben a kétkapuzással, de amint Hitler megtámadta a Szovjetuniót, Bulgária válaszút elé került, és a náci Németországot választotta. Az államfő, egyben a külpolitika egyszemélyi irányítója, III. Borisz apját az első világháború után különben is Németországból importálták királynak a bolgárok, kiválóan beszélt németül, Hitlernek pedig épp nyerő szériája volt, így az, hogy Bulgária a németeket választotta, nem ment meglepetésszámba. Az már sokkal inkább, hogy a ránézésre nem a ravasz politikai operátor benyomását keltő, vasút-, és pillangórajongó bolgár király nem ment bele Hitler minden követelésébe, sőt, aktívan hazudott neki, és a háta mögött kereste a kiugrás lehetőségét.
’43-ra a nácik elkezdték Boriszt alaposan nyomasztani azzal, hogy ideje volna vonatra tenni országa zsidó lakosságát, ahogyan abban többször meg is állapodtak. Mire Borisz kitalálta, hogy neki a zsidókra otthon van szüksége, a munkatáborokban. Ezekben a táborokban valóban dolgoztak, valóban kötelező volt a bevonulás, és tilos a távozás, de a körülmények korántsem voltak kegyetlenek, és a céljuk leginkább az volt, hogy legyen mire hivatkoznia Borisznak, amikor nem hajtja végre Hitler kérését. Előfordult olyan is, hogy már országszerte felraktak embereket a Lengyelországba tartó vonatokra, amikor a király megparancsolta, hogy mindenkit szállítsanak le.
Egyszer Borisz napokra a hegyekbe menekült, hogy ne tudják elérni Berlinből, mert már nem tudott volna mire hivatkozva nemet mondani a deportálásokra.
1943 augusztusában Hitler berendelte a királyt lengyelországi búvóhelyére, a Farkasverembe. Állítólag nyolc órán keresztül ordibált vele, aztán hazaküldte. A király visszarepült Bulgáriába, nem sokkal később pedig szívtáji fájdalmakkal kórházba került. Napokig haldokolt, végül augusztus 29-én egy szófiai kórházban meghalt, orvosai szerint hirtelen szívelégtelenségben.
III. Boriszt minden bizonnyal megmérgezték. A Butterfly King című nyolcrészes podcastsorozat azt próbálja 80 évvel az események után kideríteni, hogy ki. A cuccot egy BBC-s újságíró, Emma Jane Kirby írta, és egy másik, Becky Milligan adja elő. Beszélnek olyanokkal, akik élőben látták a fontosabb eseményeket, köztük a király gyerekeivel, megszólalnak történészek, előkerül Churchill archívuma és Göbbels naplója, és a világ vezető kígyóméreg-szakértője is. Nekem épp egy picit túl szájbarágós a történetvezetés, de a téma kárpótól, és tény, hogy elképesztően profi a cucc, true crime podcast műfajban kiemelkedő darab. És ingyenes.
Friss Szophoklész a csőben
Év végén jelenik meg az Economist idei “The World Ahead” kiadványa, tulajdonképpen egy cikksorozat arról, mire lehet számítani a jövő évben úgy a világon általában. Poltikai, gazdasági, kulturális és technológiai témák vannak főleg, plusz egy külön szekció annak, mit találtak el tavaly, de a legérdekesebb rész mindig a valószínűtlennek hangzó, de nagyon is lehetséges eseményeknek szentelt szöveg. Idén ezek fértek fel a listára: