Így jut el a zsold az észak-koreai diktátorhoz, s ezért fárasztó sport a sakk
Donald Trump a jelek szerint igyekszik beváltani a megnyert elnökválasztás előtt tett ígéreteit és ehhez megtalálja a legjobb munkatársakat, akiket a jelek szerint egyebek mellett az köt össze, hogy mindannyian tagadják a klímaváltozás tényét.
Sajnos még várhatóak meglepetések Washingtonban, ahogyan az ukrajnai frontokon is, ahol úgy tűnik, a több mint tízezer észak-koreai „zsoldos” fizetését a diktátor, Kim Dzsong Un gyűjti be, hogy arra költse, amire akarja.
Jól látja, aki úgy érzi, a teljes bizonytalanság felé halad a világ, s egyre kevesebb a valódi párbeszéd, mindenki a magáét hajtogatja anélkül, hogy meghallgatná a másik felet. Németországban többen úgy érzik, olyan helyzet alakult ki, mint amilyet Thomas Mann írt le a Varázshegyben az 1920-as évek németországi időszakról.
Viszont legalább kevesebb a bizonytalanság annak köszönhetően, hogy India sikeresen működtet egy Nap-szondát, a szerkezet ugyanis pontosan meg tudja határozni, mikor fenyegeti a Földet egy erős napkitörés.
Végül néhány mondat arról, hogy miért fogynak sok kilogrammot a sakkvilágjanokság döntősei. Az apropó: az idei döntő most kezdődött meg Szingapúrban.
A hét kormánya: a klímaváltozás tagadása a közös nevező Trump kinevezettjei között
Sok cikk született arról, hogy kiket és miért nevezett ki miniszternek és egyéb állami vezetőnek Donald Trump megválasztott amerikai elnök, de most a The Guardian című brit napilap megtalálni véli a közös szálat: a kinevezettek döntő többsége egyértelműen tagadja azt, hogy az emberiség felelős a klímaváltozásért. Trump maga is arról beszélt korábban, hogy harcolni fog az „új zöld csalás” ellen, s a szakértők azt hangsúlyozzák, a legfontosabb szereplők kivétel nélkül tagadják, hogy változna a klíma, s mindannyian kiállnak a fosszilis energiaforrások további használata mellett. Lee Zeldin került a Környezetvédelmi Ügynökség élére, míg a belügyminiszter Doug Burgum lett, s az amerikai elemzők szerint ezek a döntések is arra utalnak, hogy megvalósul az a korábban kiszivárgott Project 2025 nevű tervezet, amely egyik fontos eleme a klíma- és környezetvédelmi programok leállítása.
Ugyancsak sokatmondó az, hogy az a Chris Wright kapta az energiaügyi tárcát, aki miközben a coloradói gázipari cég, a Liberty Energy ügyvezetője, semmiféle kormányzati tapasztalattal nem rendelkezik, viszont Trump egyik legjelentősebb anyagi támogatójaként minden csatornán támogatta a szénhidrogén-kitermelés fokozását. „Nincs klímaválság és energiatermelési reform sincs” – mondta egyik nyilatkozatában. Az energiatermeléshez és a gazdasághoz nem feltétlenül kapcsolódó tárcák élén is hasonló politikusok állnak. Marco Rubio, aki a külügyi tárcát kapja, szintén ismert a kílmaváltozással szembeni álláspontjáról. Bár az utóbbi időkben valamennyire megváltozott a véleménye, nemrég írt arról, hogy „balos aggódók” túloznak, amikor azt állítják, a felmelegedés tragikus következményekkel jár.
A hét kizsákmányolása: semmi sem jut az oroszok oldalán harcoló észak-koreai katonáknak
A legújabb hírek szerint Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor kész arra, hogy akár százezer katonát küldjön több váltásban Oroszországba, ám a „baráti segítségként” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek átadott fegyveresekről most az is kiderült, hogy valószínűleg egy centet sem kapnak abból a pénzből, amelyet Moszkva fizet az oroszok oldalán az ukránok ellen harcolóknak. Pedig katonánként és hónaponként kétezer dollár a járandóság, ám ez az összeg is oda kerül, ahova a súlyos gazdasági válsággal küszködő országnak küldött segélyek nagy része: a diktátorhoz és a környezetében lévő kivételezettekhez. A külföldön dolgozók jövedelmének elvétele már jól bevált gyakorlat az országban: a vendégmunkásokat nyilvántartják, és az állam a kereset nagy részére ráteszi a kezét.