Átverve érezheti magát a szlovákiai magyar politika az új nyelvtörvény tervezetét szemlélve

Homokszem került a kiválónak mondott magyar–szlovák kapcsolatok gépezetébe, a pozsonyi kulturális minisztérium ugyanis módosítani szeretné az államnyelvtörvényt. A tárca hivatalos oldalán, a Slov-lexen még október elején megjelent előzetes tájékoztatás arra hivatkozik, hogy „a szlovák nemzetiségű állampolgárok, valamint a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek tagjainak a szlovák nyelvhez mint államnyelvhez való pozitív hozzáállásának kialakítása és fenntartása az állam elsődleges feladata a nyelvpolitika területén”. Az alapjaiban még a nacionalista Vladimír Meciar miniszterelnöksége alatt megalkotott, azóta többször módosított nyelvtörvény a kulturális tárca szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A paragrafusok „kétértelmű értelmezésének lehetősége miatt” és mert a felügyelő hatóság jogköre korlátozott volt, nem akadt, aki kemény kézzel betartatta volna a rendelkezéseit – állítják. A tárca szerint sokan azért sértették meg – ráadásul nem egy alkalommal – a törvényt, mert a renitensekre kiszabható bírságok túlságosan alacsonyak voltak, nem bírtak kellően elrettentő erővel.

2024. januári cikkünk:

A nyelvtörvény – nem is igen titkolt – célja már első változatának megszületése idején a magyar kisebbség vegzálása volt. Még azt is szabályozni kívánták, hogy a nyilvános térben hogyan használhatják a kisebbségben élő magyarok az anyanyelvüket. Előírták, hogy a reklámfeliratokon, a hirdetésekben, az emléktáblákon miként kell, illetve lehet a szlovák és a magyar verziót feltüntetni. A televízió magyar nyelvű adásait azóta kötelező feliratozni, és azt is korlátozták, hogy az önkormányzatok mikor használhatják a magyar nyelvet. Egy magyar nyelven megjelenő újság például nem hirdetheti csak magyarul magát, ugyanabban a hirdetésben szlovákul is meg kell jelennie a szövegnek.

A „nyelvrendőrség” pedig tette a dolgát, Fiala-Butora János szlovákiai magyar jogász a Napunk online hírportálon ismertetett is néhány abszurd ügyet. A komáromi televízió büntetést kapott például a magyar nyelvű Delta magazin magyar nyelvű reklámjáért, a párkányi televízió egy magyarországi étterem promotálásáért vagy egy, a városban történt közlekedési balesetről szóló tudósításban elhangzott két magyar mondatért. Fiala-Butora szerint a fenyegetés hatásos. Komáromban például a városvezetés megengedte egy polgári társulásnak, hogy a hivatalos szlovák nyelvű, turistáknak szóló információs táblák alá a szöveg magyar és angol verzióját is elhelyezzék, mire a járási hivatal azzal fenyegette meg a várost, hogy 33 ezer eurós büntetést fog kiszabni rá az államnyelvről szóló törvény megsértéséért. Ennek hatására persze jobbnak látták a más nyelven írt turisztikai információkat eltávolítani.