Páratlan erőpróba előtt az EU tagjai: csak összefogva védhetik meg magukat Trumptól

Mint a reflektorfénytől az út közepén ledermedten álló őz, úgy figyeli Európa, ahogy száguld felé a meglepően fölényes győzelmet arató Donald Trump négyéves elnöksége. És míg Amerika egyértelmű választ adott, hogy merre kíván haladni, az unió legfontosabb országa kormány nélkül maradt.

Páratlan erőpróba előtt az EU tagjai: csak összefogva védhetik meg magukat Trumptól

Trump visszatért

2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.

Tökéletes volt a magyar dátumválasztás: mire Budapesten összegyűlt az EU-n belüli és kívüli Európa (egy kivétellel) összes vezetője, egyértelművé vált, hogy 2025. január 20-án délben Donald Trump leteheti második esküjét amerikai elnökként, és a kongresszusból átsétálhat a Fehér Házba. A kampány során azt mondta, vonzza a lehetőség, hogy az első munkanapján diktátorként vágjon rendet minden nála becsípődött kérdésben. Márpedig a kontinensnek Lisszabontól Kijevig abból kell kiindulnia, hogy a Trumpot irritáló ügyek jó részében európai érdekek sérülhetnek.

Hiába triumfált Orbán Viktor a magyar nyilvánosságban, a helyzet súlya őt is visszafogottságra késztette. „Az Európai Bizottság elnöke most vendég, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, így semmilyen vita nem volt köztünk a pénteki tárgyaláson. A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – mondta az esetleges kellemetlen kérdéseket megelőzve az informális EU-csúcs másnapján. A Puskás Arénában berendezett sajtótermében ott állt mellette Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Tanács és a Bizottság elnöke – utóbbival pár hete vívott szokatlanul durva és személyeskedő szópárbajt a strasbourgi parlamentben.

Az ügy súlya azonban mindenkit fegyelmezett. A kormány- és államfőknek arra kellene megoldást találniuk, hogyan mutassanak minél nagyobb egységet egy teljesen átalakuló globális térben. Azonban a beugró szintet sem sikerült teljesíteni, hiszen a budapesti csúcs idejére összeomlott a legnagyobb népességű és nemzetgazdaságú tagállam koalíciója, így aztán Olaf Scholz kancellár ki is mentette magát. A megalakulása óta vitákkal terhelt német kormány hónapok óta működésképtelen volt, és ezzel egész Európa immunrendszerét gyengítette. Nagyobb tehertétel volt a berlini sodródás, mint az Orbán által okozott bármilyen kihívás.