"A huszártoronnyal kezdtem a szívem táján" – interjú a Notre-Dame főépítészével, aki magára tetováltatta a templom több részletét

Mi volt az első gondolata, amikor értesült a tűzvészről?

Egészen addig a Notre-Dame-ba szerelmes gyerek voltam, akkor egy pillanat alatt felnőttem, és a katedrális megmentése lett a küldetésem. A tűzoltókkal léptem be a Notre-Dame-ba, először felmértük a veszélyzónákat és a veszélymentes részeket. Gyorsan kellett cselekedni, mert félő volt, hogy a kereszthajó oromzata leomlik, a tűzoltással keletkezett pára pedig kikezdte a boltozatot, ami újjáépítésre szorult. Két évig tartott az épület biztonságossá tétele, ehhez 28 támpillért tettünk a helyére. Sokáig nem fértünk hozzá a boltozathoz, ezért robotokat vetettünk be. A mérhetetlen mennyiségű kő- és fatörmelék-maradvány, por eltávolítása után precíz felvételeket, pontos leltárt készítettünk. A károk felmérésére, a műkincsek kimenekítésére a későbbiekben kerülhetett sor.

Milyen fontosabb lépések következtek ezután?

Az érdemi helyreállítás 2021-ben indult el, a huszártorony és a teljes tetőszerkezet újjáépítésével. Gondot okozott, hogy a tűzvészkor a huszártorony köré felhúzott állványzat egy része leégett vagy deformálódott, és további omlásveszélyt okoztak a fémszerkezet egymásba olvadt elemei. Ez a tényező is közrejátszott abban, hogy az eredetileg is öt évre tervezett rekonstrukció pár hónapot csúszott. A koronavírus-járvány, az időjárás viszontagságaiból fakadó nehézségek, a pánikhangulat, hogy a ledőlt toronyból elpárolgó több száz tonna ólom mérgezést okoz, mind-mind nehezítette a körülményeket.

Megbízatása a tetőszerkezet és a huszártorony újratervezésére és kivitelezésre szólt. Milyen mai technikákat alkalmaztak, hogy a Notre-Dame újjáépítve ugyanolyan legyen, mint az eredeti?