Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Mi volt az első gondolata, amikor értesült a tűzvészről?
Egészen addig a Notre-Dame-ba szerelmes gyerek voltam, akkor egy pillanat alatt felnőttem, és a katedrális megmentése lett a küldetésem. A tűzoltókkal léptem be a Notre-Dame-ba, először felmértük a veszélyzónákat és a veszélymentes részeket. Gyorsan kellett cselekedni, mert félő volt, hogy a kereszthajó oromzata leomlik, a tűzoltással keletkezett pára pedig kikezdte a boltozatot, ami újjáépítésre szorult. Két évig tartott az épület biztonságossá tétele, ehhez 28 támpillért tettünk a helyére. Sokáig nem fértünk hozzá a boltozathoz, ezért robotokat vetettünk be. A mérhetetlen mennyiségű kő- és fatörmelék-maradvány, por eltávolítása után precíz felvételeket, pontos leltárt készítettünk. A károk felmérésére, a műkincsek kimenekítésére a későbbiekben kerülhetett sor.
Milyen fontosabb lépések következtek ezután?
Az érdemi helyreállítás 2021-ben indult el, a huszártorony és a teljes tetőszerkezet újjáépítésével. Gondot okozott, hogy a tűzvészkor a huszártorony köré felhúzott állványzat egy része leégett vagy deformálódott, és további omlásveszélyt okoztak a fémszerkezet egymásba olvadt elemei. Ez a tényező is közrejátszott abban, hogy az eredetileg is öt évre tervezett rekonstrukció pár hónapot csúszott. A koronavírus-járvány, az időjárás viszontagságaiból fakadó nehézségek, a pánikhangulat, hogy a ledőlt toronyból elpárolgó több száz tonna ólom mérgezést okoz, mind-mind nehezítette a körülményeket.
Megbízatása a tetőszerkezet és a huszártorony újratervezésére és kivitelezésre szólt. Milyen mai technikákat alkalmaztak, hogy a Notre-Dame újjáépítve ugyanolyan legyen, mint az eredeti?
