Folytatta a jogállam leépítését a Fidesz, majd rá kellett jönnie, hogy ez nem az ő éve lesz – 2024 Krónikája

Január 1. – Tanárok béremelése

A pedagógusok átlagos illetményének el kell érnie a felsőfokú végzettségűek 2024. évre várható átlagbéréhez viszonyított arányának legalább a 71,8 százalékát – döntött a kormány, s ehhez a tanárok átlagbérét mintegy 30 százalékkal kellett megemelni. A legalacsonyabb összegű bér, amelyet a pedagógusgyakornokok kapnak, 528 800 forint lett.

A közoktatás problémái azonban ezzel nem szűntek meg, ráadásul a bérek növelése nem ösztönözte nagyobb számban a tanári diplomával rendelkezőket, hogy térjenek vissza az oktatásba. A kormány számos egyedi intézkedéssel, rövid távú átképzéssel, gyorstalpalón a tanári szakképzettség elérhetőségével, tanárként katonák iskolába vezénylésével próbál enyhíteni a tanárhiányon. Nem segített az sem, hogy egy kaptafára húzott teljesítményértékelést vezettek be, kötelezővé tették a tanároknak a vizsgát a Nemzeti alaptantervből, viszont a nagyon magas óraszámokon nem enyhítettek.

A mobiltelefon-használat drasztikus korlátozásával számos pedagógus nem értett egyet, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját emiatt azonnali hatállyal leváltották. Pintér Sándor, a közoktatást felügyelő belügyminiszter lázadásnak minősítette az igazgató véleményét. A korábban elbocsátott pedagógusok között voltak, akik az állam elleni perüket első fokon megnyerték. Folytatódott a középiskolák fenntartóváltása is, idén többek között a patinás Földes Ferenc Gimnázium a Miskolci Egyetemhez került.

Kölcseys tanárok pere a bíróságon

Kriza Márton

Január 8. – Harc a bírói függetlenségért

Megválasztották az Országos Bírói Tanács (OBT) 14 új tagját. Az év egyik legfontosabb magyar választásán a bírói függetlenség volt a tét, hiszen addig jórészt a január 31-éig hivatalban lévő OBT-tagok ellenállása tudta visszafordulásra kényszeríteni a kormányt évtizedes törekvésében, hogy az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom közti éles határt eltüntesse. Az OBT hatásköreinek megerősítése fontos pontja volt az EU által a pénzekért cserébe követelt igazságügyi reformnak is. Megválasztásakor az új elnök, Szabó Péter úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha rájuk is harcias testületként, de azt sem, ha lojális társaságként emlékeznének. Ezt nem sikerült maradéktanul betartania. Már májusban kritizálták, mert elutazott a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai vezetőinek ülésére Isztambulba. Az igazi botrány azonban novemberben robbant, amikor az OBT nyolc tagja megszavazta az igazságügyi minisztérium javaslatát a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséről, egyidejűleg viszont arra is áldásukat adva, hogy a tárca tulajdonképpen a pénzért cserében változtatásokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban. Az aláírás miatt – a bírói függetlenség féltésére hivatkozva – közel ezer bíró tette közzé tiltakozó nyilatkozatát, a helyzet pedig azután lett pattanásig feszült, hogy egy kiszivárgott beszámoló szerint az OBT-elnök meglehetősen súlyos kijelentéseket tett a bírói függetlenségről. Az OBT végül rendkívüli ülést hívott össze, de ennek eredményét Szabó nem várta meg, hanem lemondott elnöki posztjáról, utóda Pecsenye Csaba lett.

Január 15. – Újabb napelempályázat