A lelépő Matolcsy Györgynek van miért aggódnia az MNB-székház felújításának számvevőszéki vizsgálata miatt

Veszített műemlék jellegéből az MNB Szabadság téri székháza, amelyben a felújítás után „2025 januárjában megindult az élet”. A rekonstrukció költségeit és azok forrását továbbra is homály fedi. „A műemlék épület teljes külső és belső felújításának költsége 55 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok Popovics Sándor munkássága előtt tisztelegve, az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva zárulnak” – ezzel harangozta be a székház-rekonstrukciót 2021 októberében az MNB. A centenáriumi évnek azonban már vége.

A késedelmet az MNB a HVG-nek így indokolta: „Az eredeti szerződés megkötése óta eltelt időszak kihívásai (Covid-válság, az ellátási láncokban kialakult fennakadások, orosz–ukrán konfliktus, nyersanyagpiaci és inflációs válság) az építőipart és ezáltal valamennyi beruházással foglalkozó vállalkozást rendkívül nehéz helyzet elé állították. Az elmúlt években tapasztalt magas inflációs környezet, az elérhető munkaerőpiaci kapacitás beszűkülése, valamint a drasztikusan megnövekedett nyersanyagárak miatt – a hasonló műemlék jellegű épületek felújításához hasonlóan – költségnövekedés és kivitelezési csúszások történtek.”

A székház egyik felújított terme

MNB

Az akadályozó tényezők közül a Covid a felújítás kezdetével büszkélkedő közlemény idején már kifutóban volt, és a gazdaságpolitikát a kanyarban előzés gondolata uralta el. Az inflációs válság sem lehetett meglepetés az MNB számára – legfeljebb annak mértéke –, hiszen 2021 júniusában belekezdett a kamatemelési ciklusba.