Trump kitelepítési és kizsákmányolási tervei mellé a héten klímaügyben érkeztek nyugtalanító hírek
11 perc
2025.02.07. 11:21
Szenvedő Gáza és Ukrajna, tengeralatti kábelek gyanús balesetei és az oroszok, elektromos autók és egyre gyorsuló felmelegedés. Heti Kilátó.
Donald Trump amerikai elnök szinte minden napra tartogat egy őrült vagy legalábbis nehezen kivitelezhető ötletet, ám valószínűleg valamennyi korábbi javaslatát felülmúlja az, melynek értelmében ki kellene telepíteni az összes palesztint a gázai övezetből. A BBC és a DW annak járt utána, mennyire kivitelezhető ezt a terv, s hogy milyen állapotok uralkodnak a háború sújtotta térségben. Trump Ukrajna ügyében is meglepőt húzott, az orosz támadás ellen harcoló ország ásványi kincseit akarja megszerezni a támogatás folytatásáért cserébe. Van mit elvenni, Ukrajna igencsak gazdag, hogy mennyire az, az a Kyiv Independent összefoglalójából is kiderül.
Az ukrajnai konfliktussal és a Nyugat valamint Oroszország szembenállásával kapcsolatos, hogy növekszik az olyan kábelbalesetek száma, amelyek mögött az európai államok Oroszországot sejtik. A tengeralatti kábelek világról a Deutsche Welle hírportál közölt érdekes elemzést. A háborúk mellett a globális klímaváltozás is érinti mindennapjainkat, ezzel kapcsolatban érkeztek a héten jó és rossz hírek is. A jó az, hogy az elektromos autókat már tovább használjuk mit a belsőégésű motorral szerelteket, a rossz pedig az, hogy a klíma valószínűleg még gyorsabban változik, mint eddig gondoltuk.
A hét kitelepítése: teljesíthető-e Trump Gáza-terve?
Bár a médiumok kivétel nélkül foglalkoznak azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök ki akarja telepíteni a Gázai övezetben élő palesztinokat és az amerikai hadsereg kezébe kívánja tenni a jövőben „riviérává” teendő térséget, érdemes megvizsgálni, hogy mennyire reális az érdekeltek többsége által egyből elutasított terv megvalósítása. Ami az újjáépítést illeti, a BBC elemzése szerint az Izrael elleni 2023 októberi terrortámadás óta tartó háború során 17-szer annyi törmelék és rom keletkezett, mint a 2008 óta kirobban összes gázai konfliktus során. Most 50,7 millió tonna rom keletkezett,
szakértők szerint akár két évtizedig is eltarthat a romeltakarítás.
A helyreállítást nehezíti, hogy a romok mellett össze kell gyűjteni a fel nem robbant lőszereket és mindezt úgy kell megoldani, hogy a térség energiahálózata is megsemmisült. Ebből a szempontból elfogadható lenne, hogy a Gázában élő palesztinokat átmenetileg kitelepítsék, ám az amerikai elnök egyértelműen végleg el kívánja távolítani az ott élőket. Ez pedig egyértelműen a nemzetközi jog durva megsértését jelentené. A területen élő közel kétmilliós lakosság jelentős része a háború idején sem ment el, akaratuk ellenére nem lehet őket elzavarni. Arról nem is beszélve, hogy Trump alapvetően Egyiptomba és Jordániába küldené a palesztinokat, s ez a két ország az új menekültáradat nélkül is épp elég nehézséggel küszködik.
Gáza egyébként 1949-tól kezdve 19 évig egyiptomi megszállás alatt volt, az 1967-es hatnapos háborúban került Izraeli ellenőrzés alá. Bár Izrael 2005-ben kivonta hadseregét a térségből, az ENSZ továbbra is úgy tartja számon, hogy a terület Izrael megszállása alatt van. A világszervezet tagállamainak háromnegyede a független palesztin állam részeként ismeri el a Gázai övezetet. Trump terve és annak időzítése veszélyes lenne, mivel a kitelepítési projekt miatt ismét növekedne a feszültség, és emiatt kiújulhatnak a törékeny tűzszünet miatt felfüggesztett összecsapások. Már csak azért is, mert a palesztinok számára minden bizonnyal elfogadhatatlan egy olyan megoldás, amely egyértelműen a jelenlegi izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu érdekeit szolgálja.
