Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
“Beszéljünk nyíltan: nem vethetjük el a lehetőséget, hogy fenyegetés esetén Amerika elutasíthatja az együttműködést Európával. Sok vezető beszélt már arról, hogy Európának saját hadseregre van szüksége. Egy európai hadseregre. Őszintén hiszem, hogy most jött el az idő. Létre kell hozni az európai fegyveres erőket.”
A fentieket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szegezte a kontinens jelenlévő vezetőinek február 15-én, a müncheni biztonsági konferencián. Felhívására egyetlen érdemi reakció érkezett, azt sem konkrétan neki címezték, és az is elutasító volt. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy az ülésnapot követő tévés interjúban azt mondta, óvatosnak kell lenni ezzel a kifejezéssel, mert mindenki mást ért alatta, majd azzal folytatta, hogy “ha a nemzeti hadseregek egyesítésére gondolunk, az nem fog megtörténni.”
Hogy külső fenyegetésekkel szemben Európa egyedül képtelen lenne megvédeni magát, az mindenkinek nyilvánvaló, a legjobban épp az európai vezetők számára az. Márpedig az az évtizedekig elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy a kontinens magára maradhat, Donald Trump visszatérésével már egészen reálisnak tűnik.