„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A béke gazdasági fellendülést hoz, mi idén a békére vettük fel a lapot”
– mondta Orbán Viktor a közrádióban, majd másnap, évértékelő beszédében jelentős állami osztogatást jelentett be a 2026-os országgyűlési választás elé időzítve.
A miniszterelnök igazából nem a békére, hanem 19-re húzott lapot, ugyanúgy, ahogy 2021-ben. Akkor a pandémia végétől várta a kormány a gazdasági fellendülést, s erre alapozva jelentett be jelentős osztogatásokat a 2022-es választás elé időzítve (gyerekesek szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz).
Akkor a hazárdjáték rosszul sült el: 2022 februárjában Oroszország lerohanta Ukrajnát, energiaválság következett, inflációs válság, gazdasági visszaesés – mindez Magyarországot ütötte meg a leginkább egész Európában, nem függetlenül attól, hogy rossz időzítéssel öntöttek a gazdaságra mintegy 2 ezer milliárd forintot, és a költségvetés annyira túlköltekezett, hogy nem maradt mozgástér a károk enyhítésére.
A „békére” lapot húzni most sem kockázatmentes – ugyan Donald Trump amerikai elnök eltökélt az ukrajnai „béke” gyors tető alá hozásában, valójában semmi sem garantált. Különösen az, hogy pontosan mi következik a „béke” után, mikor és mekkora plusz gazdasági fellendülést hozhat.
