Ki felel a Matolcsy-klán játszmáiban eltűnt százmilliárdokért?

Konzervatív hozzáállással 55 milliárddal gyarapíthatták volna, ehelyett kreatív befektetésekkel akár négyszer ennyivel megrövidítették a jegybank csőd szélére sodródott Pallas Athéné alapítványának vagyonát a kezelői – állapította meg friss jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). De vajon lesz-e kellő politikai akarat arra, hogy a Matolcsy családdal összefonódó felelősöket büntetőbíróság elé állítsák? 

„Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt” – tájékoztatta a HVG-t az ÁSZ sajtóosztálya, miután a szervezet nyilvánosságra hozta a két alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról készített jelentéseit.

Mindaz, ami ezekben áll, túlnyúlik a Pallas Athéné alapítvány jogelődjei által 11 éve kapott 266 milliárd forint gondatlan forgatásán vagy akár a jegybanki székház arcpirítóan pazarló rekonstrukcióján – az egész magyarországi pénzügyi ökoszisztéma biztonságos és tisztességes működését kérdőjelezi meg. Az ominózus, több százmilliárdos, közpénz státuszú vagyon törvényes és transzparens kezelését ugyanis épp annak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kellett volna kontrollálnia, amely egyben a teljes itthoni pénzügyi intézményrendszernek is a felügyelője.

Nem jött össze a titkosítás  

Nincs is semmi csodálkoznivaló azon, hogy miután az ÁSZ elküldte az elmarasztaló megállapításoktól hemzsegő jelentéstervezeteket az érintetteknek véleményezésre, a Pallas Athéné alapítvány és annak vagyonkezelője, az Optima Zrt. az anyag titkosítását kérte. Arra hivatkoztak, hogy azon túl, hogy védendő üzleti és értékpapírtitkok vannak benne, az MNB érintettsége miatt „súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is”, továbbá nemzetbiztonsági szempontokat is veszélyeztethet. Sőt, azt szerették volna elérni, az ÁSZ „függessze fel” a vizsgálatot, hogy legyen idejük rendbe tenni a dolgokat.

Állami Számvevőszék.

kormany.hu

A számvevőszék azonban következetesen visszaverte ezeket a javaslatokat, nyilván nem függetlenül az MNB élén épp lezajlott elnökváltástól, s attól, hogy a pénzügyminiszteri székből érkező Varga Mihály szigorú, minden jogi eszköz bevetését kilátásba helyező elszámoltatást ígért. Miután a magyar jegybank reputációját mindenképp romboló „balhé” már nem kerülhető el, az a kérdés, hogy a kormány meddig megy el a visszaélések és felelőseik beígért leleplezésében.

Jön a Schadl–Völner-per 2.0?

Az ÁSZ-jelentés és Varga szokatlan keménysége akár azt is sugallhatja, hogy most a felelősségre vonástól remélik a nagyobb politikai hasznot. A Schadl–Völner vesztegetési ügyből kiindulva ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az eddigi reflexeket követik: lesznek majd látványosan beáldozható figurák, míg a legmagasabb szintű felelősök megúszhatják a büntetőeljárást.