Amikor az állam azt mondta, hogy jobb gazdája lesz a budapesti reptérnek, nem a dolgozók bérére gondolt

A miniszterelnöknek a családon belül is van légügyi szakértője. „Egy reptérnek méltónak kell lennie arra, hogy ez legyen a kapu, ez legyen az első hely, ahova megérkeznek a turisták” – jelentette ki tavaly júniusban a kormányfő lánya, Orbán Ráhel, a megfizethető luxus eszméjének apostola a ferihegyi reptér állami megvásárlásával kapcsolatban. Utóbbi mondatát felidézve kíváncsiak lettünk, hogy több mint fél évvel az üzlet nyélbe ütése után milyen kapu várja a külföldről érkezőket, ezért elmentünk körülnézni.

Családbarát Magyarország – oroszul, spanyolul, angolul és persze magyarul is elolvashatják ezt a két szót a landolás után a megérkezők, de ha az utazás végére elfelejtenék az üzenetet, akkor még az utasfelvételkor is emlékeztetik rá őket. Ezenkívül azonban nem sok érdekességet vettünk észre, de adva egy esélyt annak, hogy friss szemmel új meglátást nyer Ferihegy, megkérdeztünk egy csapat angol nőt, akik éppen csak átvették a poggyászukat, hogy mik az első benyomásaik az épületről. Kicsit értetlenül álltak a kérdés előtt, hiszen ez is csak egy a sok repülőtér közül, így csupán annyit mondtak, hogy semmi különöset nem láttak.

Az elmúlt néhány hónap tehát nem volt elég a kormánynak arra, hogy ténykedésének köszönhetően leessen az álluk a reptérre érkezőknek. Mégis elképesztően sikeres időszakot tudhat magának a Budapest Airport (BUD), legalábbis a honlapján egymást követik a – még az előző tulajdonosnak köszönhető –rekordokról és kitüntetésekről szóló közlemények. Ez hatalmas bevétellel is járt: a kormány azzal számol, hogy éves szinten 30-35 milliárd forint a Budapest Airport osztalékfizető képessége.