Amint az államé lett a ferihegyi reptér, jobban látszik, mi a baj

A ferihegyi repülőtér valamiben tényleg utolérte a schwechatit. 2024-ben gyakorlatilag ugyanannyi áru fordult meg a Bécs melletti légikikötőben, mint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ferihegyen az utasforgalom is rekordot döntött tavaly, csakhogy a bécsi utasszám sem esett vissza, még mindig a kétszerese a budapestinek, ami viszont együtt mozog egy másik mutatóval, az egy főre eső GDP-vel. Ez pedig érdemben nem változott: Ausztriában a bruttó hazai termékből tavaly is bő két és félszer annyi jutott egy lakosra, mint Magyarországon (45, illetve 16 ezer euró). Az pedig ökölszabály az infrastruktúra-üzemeltetésben, hogy egy repülőtér forgalma egyenes arányban áll az adott ország vagy régió gazdasági fejlettségével.

A kormány részéről csak színjáték volt a Budapest Airport előző szakmai befektetőjének ostorozása, aki még a bérekre is többet költött; ezt a legfrissebb adatok is alátámasztják. Ahogy azt is, hogy a növekedést leginkább a kormány gazdaságpolitikája fékezi. Pedig jól hangzik, hogy amint a magyar állam és francia befektetőtársa, a Vinci átvette a Budapest Airportot, még abban az évben másfélszeresére ugrott a ferihegyi teherforgalom. Ezt azonban az tette lehetővé, hogy a Cargo City raktárbázist már 2020-ban átadták, tehát még az előző tulajdonos munkája érett be, ráadásul az áruszállítás csupán töredékét adja a repülőterek árbevételének.

Az infrastruktúra fejlesztése szükséges, de önmagában egy raktár vagy terminál építése nem generál forgalmat – hangsúlyozzák a szakemberek. A forgalmat a légitársaságok hozzák, ha látják a keresletet. Az, hogy az utasforgalom bővül Budapesten, természetes, és az is prognosztizálható, hogy ha a következő 20 évben megduplázódik a GDP, akkor a forgalom ott fog tartani, ahol most a bécsi. A repülők utasait Magyarországon is alapvetően a ki- és beutazó turisták, valamint a rokonlátogatók adják, és ebben az utóbbi tíz évben semmilyen változás nem történt.

A repülés ugyanakkor a világ legdrágább szállítási módja, ennél már csak az űrsikló drágább, vagyis normális esetben csak olyan árukat visznek repülőgéppel, amelyek viszonylag kicsik, de nagy értékűek (például elektronikai cikkek, gyógyszerek, ékszerek), vagy pedig sietni kell velük, mert megromlanak (ilyen a gyümölcs, a virág vagy a tengeri hal). Az természetesen örvendetes, hogy a cargoforgalom növekszik, és az is látszik, hogy a kínaiak megszerették a budapesti repülőteret. Lehet, hogy számukra itt kedvezőbb az üzleti környezet, elvégre az Orbán-kormány a konnektivitás élharcosa, és a demokratikus értékrendet sem kéri számon. De a repülőtér jövedelmezőségét nem az fogja megsokszorozni, hogy Magyarországon kínai gyárak létesülnek, az alapanyagokat és alkatrészeket ugyanis nem repülőn fogják idehozni.