Bloomberg-kommentár: A lengyel elnökválasztás kimenetele befolyásolja Európa biztonságát is

A június 1-jén esedékes második forduló tétje az, hogy Lengyelország képes-e helyreállítani a jogállamot és az EU megbízható partnere marad-e a jobboldali populizmus csaknem egy évtizedes megosztó uralma után.  Az eredményt mohón lesik az egész Európai Unióban, mivel több tagország, beleértve Magyarországot és Szlovákiát, már illiberális útra lépett, ráadásul a szélsőjobbot felbátorítja Trump visszatérése – írja a Bloomberg két kommentátora, Piotr Skolimowski és Wojciech Moskva.

A lengyel szavazópolgárok döntése lakmuszpapírként jelezheti, vajon meg lehet-e állítani a demokrácia visszaszorulását, miután az országban az elnöki palota jelenti a demagógok utolsó hadállását. Most minden attól függ, hová kerülnek a versenyben alulmaradt indulókra leadott szavazatok a következő fordulóban.

Rafal Trzaskowski varsói polgármester, az első forduló győztese azokra számít, akik eddig a kormánykoalíció más pártjainak jelöltjeire szavaztak. Ellenfele, Karol Nawrocki történész, formálisan független civil, valójában a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje pedig a jelek szerint kötéltáncra kényszerül, mert meg kellene hódítania a szélsőjobbos Slawomir Mentzen és Grzegorz Braun híveit, de úgy, hogy ne riassza el a mérsékelteket. A legutóbbi felmérés alapján fej-fej mellett állnak a jelöltek, 46, illetve 44 százalékkal.

Az államfői poszt Lengyelországban leginkább ceremoniális, de az elnök megvétózhatja a parlamenti döntéseket, a pártok számára ezért nagyon nem mindegy, ki tölti be.