Mindenki arról beszélt a lengyel elnökválasztás első fordulójának éjszakáján, hogy tényleg az ország jövője múlik a június 1-jei végeredményen.

A már csaknem minden körzetben elkészült eredmény igazolja az este közzétett, exit pollon alapuló adatokat. Rafal Trzaskowski, a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció jelöltje győzött 31%-kal. A második a független civilként beállított, valójában a 2023 őszén ellenzékbe került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által jelölt Karol Nawrocki történész 29,8%-kal. A külföldön leadott több mint félmillió szavazat nagy részét is megszámolták, az USA és Kanada kivételével többnyire Trzaskowski győzött.

A 67%-os részvétel elmaradt a 2023. őszi 74%-os rekordtól.

A harmadik helyre a 38 éves szélsőjobboldali, libertáriánus Slawomir Mentzen került (14,9%), a nyíltan fasiszta Grzegorz Braun 6,4%-a pedig senki által nem várt, megdöbbenést kiváltott magas eredmény.

Bukott Szymon Holownia képviselőházi elnök, a kormányba több minisztert adó jobbközép Lengyelország 2050 elnöke, aki mindössze 5%-ot ért el. Két baloldali jelölt, Magdalena Biejat és Adrian Zandberg 4,8%-os és 4,2%-os eredménnyel végzett. Egészében jobboldali jelöltek kaptak több szavazatot, a kormánypárt a vártnál gyengébben szerepelt, tehát a második forduló eredménye bizonytalan.

Rafal Trzaskowski első beszédében harcot és összefogást hirdetett. Megígérte: véget vet a megosztottságnak, és véghez viszi az előző kormányzat, a Jog és Igazságosság (PiS) elszámoltatását a törvénytelenségekért. Lazítja a szigorú abortusztilalmat, csökkenti a bürokráciát és a katolikus egyháznak aránytalan állami támogatást nyújtó alapot. Holowniát és a kormányban szintén részt vevő Új Baloldal jelöltjét, Magdalena Biejatot, illetve szavazóikat közös harcra hívta a következő két hétre. Ők (a Holowniát támogató Parasztpárttal együtt) máris beálltak a sorba, pedig nem volt könnyű nekik ehhez jó arcot vágni, hiszen az elmúlt hetekben azzal érveltek, hogy ne a két nagy párt egyike adjon államfőt, és ezzel saját miniszterelnökük jelöltje ellen is szóltak. Az pedig kérdés, hogy a szavazóik hallgatnak-e rájuk. Holownia azonban ezen az áron egyelőre talán megtarthatja házelnöki tisztségét, amely az államfő után a második legmagasabb közjogi méltóság.

Donald Tusk kormányának sorsa azért forog kockán, mert lehetetlenné válik a kormányzás, ha továbbra is olyan államfő lesz, mint eddig Andrzej Duda, aki a törvények megvétózásával megbénítja a törvényhozást, és más módokon is akadályozza, hogy a kormányzó többség megvalósítsa azt a programját, amellyel nyert a 2023. őszi parlamenti választáson. Márpedig Karol Nawrocki már a kampányban is azt ígérte, hogy ő még keményebben szembeszállna a kormánnyal, mint Duda. Vasárnap este pedig azt mondta: meg akarja állítani Tusk „menetelését a teljhatalom felé”, mert Trzaskowski államelnöksége, aki ma Tusk pártbeli helyettese, szerinte ezt jelentené. Ezzel azt mondta ki, hogy a jelenlegi alkotmánnyal ellentétes módon akarna működni, hiszen a politikai irányítás a parlamentre támaszkodó kormány feladata, az államfő nem lehet a miniszterelnök ellensúlya. Egyébként azzal vádolta a kormányt, hogy zavaros lakásügyében, amellyel kapcsolatos hazugságaiba többször belegabalyodott, a titkosszolgálatokat használják fel ellene – bár az oknyomozó sajtó nyilvános adatbázisokból dolgozva leplezte le.

A formálisan párton kívüli történész ugyanakkor meglepő üzenetet küldött Jaroslaw Kaczynskinak, a PiS elnökének, akinek jelöltségét köszönhette, és akinek az emberei szervezték a kampányát. „Nekem nincs pártfőnököm, nem köt pártfegyelem, elnökként csak a lengyel emberek érdekét nézve döntenék” – mondta. Bizonyára úgy gondolja, hogy nem kockáztat, a PiS akkor sem tud kihátrálni mögüle, ha a pártelnök felhúzza az orrát, hiszen Trzaskowski legyőzését mindennél fontosabbnak tartja. Ugyanakkor ez gesztus Mentzen felé, akit felszólított: „Mentsük meg együtt Lengyelországot!”. Őt Kaczynski is tárgyalásra hívta. A libertáriánus vállalkozó még nem nyilatkozott, ám híveinek jelentős része éppen azért állt mögé (a 29 év alattiak között ő győzött, Nawrocki csak 4. lett), mert olyan politikust akart, aki az évtizedek óta egymással birkózó két nagy párt egyikéhez sem tartozik, tehát nem biztos, hogy Karol Nawrockira szavaznak pusztán azért, mert szintén jobboldali.

Sok múlik majd a május 18-i mozgósítás javításán is. A liberális oldal csak abban bízhat, hogy minden más szempontot háttérbe szorít a legfontosabb: ne térhessen vissza az elmúlt másfél évért bosszút hirdető Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS), mert ha a PiS által támogatott Nawrocki lesz a köztársasági elnök, akkor a Tusk-kormány bukását nehéz lesz elkerülni.

A második fordulót június 1-jén tartják.