Eljött a drámakirálynők ideje
Egész életemben azt hallgattam, hogy drámai vagyok, „túl sok”, számoljak el tízig, ne lángoljak, mert kiégek, ne éljem bele magam, mert csalódni fogok. Legyek diplomatikus, tiszteljem a hierarchiát, stb. Aztán egy orosz független csatorna főszerkesztőjével interjúztam, megkérdeztem mit ajánl a magyaroknak, hogyan ne kerüljünk a putyini útra. „Legyetek drámakirálynők” – válaszolta. És én azt hiszem megértettem, hogy erre az időszakra készültem egész életemben.
Egy készülő projekthez elkezdtem interjúkat készíteni olyan emberekkel, akik száműzetésben élnek, akik voltak börtönben, akik naponta kockára teszik az életüket azért, mert hisznek a demokratikus jövőben. A tanácsuk: ideje drámainak lenni. Szóval minden „olaszos” családi vacsora, ahol teológiáról vitáztunk emelt hangon, minden lázadásom, ami a racionalitásokkal teljesen szembement, mégis lehet erősség?
Az átláthatóságinak nevezett törvény van még mindig terítéken. A fideszes miniszterek rendre „hisztiző” sajtóról beszélnek, és végtelen cinizmussal és magabiztosággal ezt a „hisztizést” jelnek veszik arra, hogy nekik lett igazuk, lebuktak a külföldi ügynökök.
Lehet, hogy van, akit most hisztiztek le először, de ne aggódjatok, én nőként már szakértője vagyok annak, hogy ezt a módszert milyen helyzetekben alkalmazzák, és hogyan kell rá reagálni.