Dróntámadásokkal a békéért: sehogy sem állnak az orosz–ukrán tárgyalások

Alaposan felkészült Ukrajna és Oroszország a béketárgyalások második fordulójára: a hétfői isztambuli találkozó előtti napokban mindkét harcoló fél igyekezett megmutatni, van ereje és eszköze a több mint három éve tartó háború folytatására. Az oroszok a légi hadviselést pörgették fel. Napról napra egyre több rakétát és drónt indítottak az ukrajnai célpontok ellen, vasárnap már 472 drónnal és hét ballisztikus rakétával támadták a katonai és polgári létesítményeket. A hét végén kilőtt rakéták egyike egy kelet-ukrajnai kiképzőközpont területén csapódott be, a robbanásban legalább tizenkét katona életét vesztette.

Míg az oroszok a már jó ideje alkalmazott módszert vették elő, Ukrajna különleges akciót időzített Isztambul elé. A másfél évig tervezett Pókháló-hadművelet részeként Oroszországba becsempészett, majd a kijelölt öt légitámaszpont közvetlen közelébe juttatott tehergépkocsikról indított drónok kijevi állítások szerint több mint negyven orosz nehézbombázót semmisítettek vagy rongáltak meg, s ezzel sok milliárd dolláros kárt okoztak az ellenségnek. Az akció különlegessége, hogy két célpont Ukrajnától több ezer kilométerre, Szibériában volt, s az is figyelemre méltó, hogy az orosz légvédelemnek nem sikerült lelőnie a korszerű, mesterséges intelligenciát is bevető eszközöket. Kijevben hangsúlyozták: a tervezés és a kivitelezés során csupán ukrán eszközöket használtak fel.

Ha igazak az ukrán állítások, akkor az orosz nehézbombázó-flotta harmada semmisült meg, s ezek pótlása szinte lehetetlen. A Tu–22-eseket és Tu–95-ösöket már nem gyártják, az armada harmadik géptípusából, a Tu–160-asból pedig évente csupán 2-3 darab készül. A bombázók elleni támadás csökkenti ugyan az oroszok csapásmérő kapacitását – jórészt ezekről a gépekről indítják a rakétákat és manőverező robotgépeket –, ám fontosabb a lélektani hatás.