Kína a második világháború lezárásnak 80. évfordulóján nagyszabású katonai felvonulást tartott Pekingben szerdán. Ahogy azt minden mérsékelten demokratikus országban szokás, Hszi Csin-ping kínai elnök oldalán ott voltak a hasonló berendezkedésű országok vezetői, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, mind együtt nézték az utcai fegyverbemutatót, aminek több üzenete is volt. Egyrészt egy jóféle katonai expóként megmutatták a portékát, aminek egy részét talán el is adnák, másrészt demonstrálták, hogy van élet az Egyesült Államokon túl – ez talán Indiának szólt leginkább, akit Donald Trump a vámpolitikájával épp Peking karjaiba tol –, harmadrészt egy 80. évfordulón illik nagyot virítani egy nagyhatalomnak.
Putyin, Hszi Csin-ping és Kim Dzsong Un a Győzelem napi katonai parádé dísztribünjén
AFP / Jade Gao
De Kína elsősorban a Nyugatnak üzent, hogy felzárkózott a modern haditechnika terén.
A felsorakoztatott fegyverek láttán több nyugati szakértő is úgy véli, Kína már nem csak másolja a nyugati eszközöket vagy – ahogy az a huszadik században jellemző volt – az orosz technológiát, hanem innovatív módon szállt be a fegyverkezési versenybe, most már egyes típusokban akár vezető is lehet.
Amiben előbbre járhat, mint akár az Egyesült Államok vagy Oroszország, az a közepes hatótávolságú (500-5 ezer kilométer) rakéták, mivel a két ország (illetve akkor még a Szovjetunió) 1987-ben szerződést írt alá a korlátozásukról. Ez volt az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése), ami aztán orosz részről egészen 2007-ig élt, majd az USA is kivonult belőle 2018-ban. Ez Kínára nem vonatkozott, így ők vígan fejlesztették – és teszik ezt a mai napig – a Dongfeng nevű rakétáikat, amelyekből komoly repertoárral rendelkeznek.
