Megtörtént az elképzelhetetlen az amerikai politikában: a magát demokratikus szocialistának valló, függetlenként a demokrata frakcióban ülő Bernie Sanders vermonti szenátor egyetértett a populista jobboldali Donald Trump republikánus elnökkel. Trump ugyanis megállapodott az Intellel, hogy a 2022-ben még az elődje, a demokrata Joe Biden kezdeményezésére az amerikai félvezetőipar támogatására elfogadott törvény alapján – valamint egy másik forrásból – járó összesen mintegy 10,9 milliárd dolláros támogatás fejében 10 százalékos részesedést kap az állam a kaliforniai chipgyártóban. Sanders pedig a múlt héten helyesnek nevezte, hogy ha a szövetségi kormány „bőkezű támogatásából” nyeresége származhat egy magánvállalkozásnak, akkor abból a költségvetést finanszírozó adófizetőknek is hasznuk legyen, amit a tulajdonrész garantálhat.
A kormány így a legnagyobb részvényes lesz az Intelben. A pakettel nem jár szavazati jog és igazgatótanácsi hely sem, felgyorsíthatja viszont a megállapodás a támogatás folyósítását, mert eddig abból csak 2,2 milliárd dollár talált utat a céghez, amelynek égető szüksége lenne a pénzre. Az alkut augusztus 11-én ütötték nyélbe, amikor az Intel idén márciusban kinevezett új vezérigazgatója, Lip-Bu Tan a Fehér Házban tárgyalt. Egészen pontosan Canossát járt, mert négy nappal korábban Trump még a lemondását követelte. Tom Cotton keményvonalas arkansasi republikánus szenátor ugyanis arra hívta fel a figyelmét, hogy a malajziai születésű, Szingapúrban és az USA-ban mérnöki, majd menedzseri diplomát szerzett Tan szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a befektetési társaságával korábban fontos szerepet játszott a kínai félvezetőipar fejlődésében. 18 éven át volt például a legnagyobb kínai chipgyártóvá és fontos világpiaci szereplővé nőtt Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) igazgatótanácsának a tagja.
