Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azonnali lemondásra szólította fel az Intel márciusban kinevezett vezérigazgatóját, a malajziai származású amerikai üzletembert, Lip-Bu Tant, mondván, a cégvezető „súlyosan összeférhetetlen” kínai üzleti kapcsolatai miatt. Az Intel részvényárfolyama 4 százalékot zuhant az amerikai tőzsdenyitás előtti kereskedés során – írja a Reuters. Tan azután került a vállalat élére, hogy tavaly év végén váratlanul lemondott Pat Gelsinger, aki négy éven át vezette az Intelt.
Trump megnyilvánulásának előzménye, hogy a Reuters szerdán beszámolt egy republikánus szenátor, Tom Cotton leveléről, amelyben a politikus kérdéseket intézett az Intel igazgatótanácsához Tan múltbeli kínai érdekeltségeivel, valamint egy korábbi cége, a Cadence Design egy büntetőügyben való érintettségével kapcsolatban. Ez utóbbi háttere, hogy július 28-án a vállalat vádalkut kötött az amerikai kormánnyal, ennek értelmében elismerte bűnösségét, és 140 millió dollár bírságot fizetett ki, amiért 2015 és 2021 között – amikor Tan volt a vezérigazgató – jogellenesen exportált termékeket Kínába.
A Reuters áprilisban cikkezett arról, hogy Tan közvetlenül vagy alapjain keresztül
több száz kínai technológiai és chipgyártó cégbe fektetett be, köztük olyanokba is, amelyek kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel.
Tan legalább 200 millió dollárnyi befektetést eszközölt 2012 és 2024 között. Bár források szerint azóta megvált kínai érdekeltségeitől, ezt eddig nem sikerült teljeskörűen igazolni.
Sem az Intel, sem annak vezérigazgatója nem reagált egyelőre érdemben Trump követeléseire, bár korábban közölték, hogy a vállalat elkötelezett az amerikai nemzetbiztonság és a védelmi iparban betöltött szerepe iránt.
A botrány kifejezetten rossz pillanatban éri az Intelt: a cég épp stratégiai átalakítást hajt végre, amelynek része a munkaerő 22 százalékos csökkentése (75 ezer főre, bár a legfrissebb hírek szerint már a dolgozók 30 százalékától szabadulna a vállalat), valamint egyes gyárépítések leállítása. Tan célja az Intel újraélesztése, miután idén kiesett a 10 legnagyobb chipgyártó közül, és a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez használt chipek piacáról is kiszorult az Nvidia mellől.
