Gyorsan terjed a halasztott fizetés – kinek éri meg?

A BNPL (Buy Now, Pay Later, azaz Vásárolj most, fizess később) egy halasztott fizetési megoldás, amely lehetővé teszi a vevők számára, hogy a megvásárolt termékekért vagy szolgáltatásokért egy összegben vagy részletekben, egy meghatározott időszakra elosztva, később fizessenek, miközben a kereskedő a teljes vételárhoz hozzájut az eladáskor. A két szereplő között pedig egy BNPL-szolgáltató áll, amely biztosítja az infrastruktúrát.

Látványos eredmények

A BNPL-t bevezető cégek úgy tudnak tehát halasztott fizetést kínálni a vevőiknek, hogy ezt a visszafizetés ideje alatt nem nekik kell finanszírozniuk, és jellemzően nem kell viselniük annak kockázatát sem, hogy a vevő esetleg nem fizet.

A szolgáltatás a vevőknek is vonzó – azon túl, hogy azok is tudnak vásárolni, akik egy összegben nem engedhetnék meg maguknak a terméket, ráadásul általában kamatfizetés nélkül – egyszerűen igénybe vehető és kényelmes. Ez további előnyöket jelent a BNPL-t bevezető cég számára, hiszen a megoldás növeli a felhasználói élményt, javítja a vevők elköteleződését.

A megoldás bevezetésének eredményei mérhetők és látványosak. Egy idén augusztusban megjelent elemzés adatai alapján a BNPL bevezetését követően a kereskedőknél

• az átlagos rendelési érték 30–50 százalékkal nőtt,
• a konverziós arány átlagosan 30–35 százalékkal javult,
• a kosárelhagyás pedig volt, ahol 28 százalékkal mérséklődött.

Gyors bővülés a világban

A megoldás alkalmazása robusztus tempóban terjed a világban: az éves növekedés a Research and Markets adatai szerint a 2021–2024 közötti időszakban elérte a 21,7 százalékot (CAGR), a következő öt évben pedig 10,2 százalékos bővülés várható, amely eredményeként 2030 végére a globális BNPL-szektor a 2024-es 492,8 milliárd dollárról 911,8 milliárdra nő majd.

A piac legnagyobb szereplői a világban a Klarna, az Afterpay, a PayPal és az Affirm. Szemléletes adat, hogy Svédországban (ahonnan a legnagyobb európai BNPL-szolgáltató, a Klarna indult) az online fizetéseken belül a BNPL részaránya tavaly már közel 23 százalék volt. Tény ugyanakkor, hogy a megoldás elterjedtségét illetően ez kiugró adat – öt százalék fölötti részesedést mindössze hat országban mértek 2024-ben: Svédországon kívül Németországban, Norvégiában, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

Egyre elterjedtebb megoldás Magyarországon

A hazai piac mérete egyelőre szerény, de gyorsan bővül. Szakértői becslések alapján tavaly több, mint 20 ezer vásárló fizetett BNPL-szolgáltatás igénybevételével, közel egymilliárd forint értékben – az IstaCash BNPL Spotlight 2024 H2 kiadványában közöltek szerint.

Figyelemre méltó adat ugyanakkor, hogy a Shoprenter 2024-es Nagy Webáruház Felmérés kutatása szerint azon Shoprenter webshopokban, ahol elérhető volt a BNPL, a vásárlások 12 százalékát már ezzel a fizetési móddal bonyolították, amellyel ez volt a 7. leggyakoribb fizetési mód. A legelterjedtebb fizetési megoldás egyébként az online bankkártyás fizetés (32%), amelyet az utánvét készpénzzel (31%), az utánvét bankkártyás fizetéssel (22%), a banki átutalás (20%), a személyes átvétel az üzletben és ott fizetés (14%), a Paypal (13%) követett.

Átlagadat a BNPL bevezetésének hatásáról nem áll rendelkezésre Magyarországról, a BNPL Spotlight jelentés bemutatott ugyanakkor egyedi esettanulmányokat is. Ezek egyike az okosórákat és GPS-készülékeket forgalmazó garmin.hu tapasztalatait összegzi, ahol a megoldás elérhetővé tételét követően 38 százalékkal nőtt az értékesítés, a konverziós ráta pedig a BNPL-kosaraknál elérte a 64 százalékot. A kontraktor.hu-nál is látványos javulást hozott az új fizetési megoldás: a látogatók számához viszonyítva a BNPL bevezetése előtt 4,8 százalékos volt a kosárba helyezési arány, amely 6,4 százalékra nőtt a BNPL elérhetővé tételét követően, a teljesült vásárlások aránya pedig 2,9 százalékról 4,1 százalékra emelkedett. Mindemellett 38 százalékkal több látogató jutott el a fizetésig, és a BNPL-kosaraknál 54 százalékos konverziós rátát értek el, amely utóbbi adat háromszorosa volt a hagyományos áruhiteles vásárláshoz képest.

BNPL-szolgáltatók Magyarországon

Jelenleg hat szereplő kínál itthon BNPL-t: öt hazai és egy nemzetközi cég. Elsőként 2022-ben a PastPay lépett piacra, amely szolgáltatása a régióban is egyedülálló B2B megoldást kínál, magyarán az üzleti felhasználóknak történő értékesítés során teszi elérhetővé a halasztott fizetést. A magyar fintech jelenleg már a közép- és kelet-európai régióban működik, Magyarország mellett Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Olaszországban, Szlovákiában és Romániában. Szolgáltatása több, mint 170 kereskedőnél érhető el.

A InstaCash, az IzyPay és a Leanpay 2023-ban indult. Megoldásaik a B2C, azaz közvetlenül a fogyasztóknak történő értékesítéseik során alkalmazhatják. Az ötödik hazai céget, a milpayt pedig idén indította el az InstaCash white label BNPL-rendszerének fejlesztői által alapított ServicePay és az IzzyPay.

A magyar gyökerű cégek mellett 2023 őszén – több itthon is jelen lévő nemzetközi divatmárkán keresztül – érkezett meg a hazai piacra is az európai BNPL-óriás, a svéd Klarna.

A szolgáltatók által kínált megoldások tartalma jelentősen eltérő, így – amennyiben egy vállalkozás a megoldás elérhetővé tételét fontolgatja –, célszerű valamennyi ajánlatot megvizsgálva dönteni a választásról.

Szabályozási bizonytalanság

A fizetési megoldáshoz kapcsolódóan fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre a legtöbb országban nincs szabályozása a területnek. Így van ez Magyarországon is, ahol korábban már a Magyar Nemzeti Bank felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a megoldások jellemzően nem minősülnek szabályozott hitel- és pénzkölcsön-nyújtási tevékenységnek, valamint nem tartoznak a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá sem, így ezekre a konstrukciókra általában nem vonatkoznak az adósságfék-jellegű, illetve a fogyasztóvédelmi tárgyú előírások. Ez a helyzet ugyanakkor változik a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló uniós irányelv (Consumer Credit Directive 2, CCD2) hatályba lépésével, amely a BNPL-konstrukciókra is vonatkozik majd. A rendelet előírásait 2026. november 20-ától kezdődően kell alkalmazni, amelynek lehet hatása a piacon most elérhető konstrukciók feltételeinek alakulására.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.