Még a nyáron lépett hatályba az a belügyminisztériumi rendelet, amely szerint a továbbiakban nem kötelező tüdőszűrő vizsgálaton részt venniük azoknak a munkavállalóknak, akik „közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával” foglalkoznak, illetve „ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást” végeznek. A módosításra számos élelmiszerüzlet szinte azonnal reagált, így nem kötelezi munkavállalóit arra, hogy tuberkulózisfertőzést kizáró vizsgálaton vegyenek részt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban.
Korábban a tuberkulózis (TBC), más néven tüdőgümőkór Magyarországon nagyon jelentős népegészségügyi probléma volt, egy időben a „morbus Hungaricus”, vagyis „magyar betegség” jelzőt is kiérdemelte. Az 1950-es évektől a Nemzeti Tuberkulózis Program keretében összehangolt intézkedésekkel, köztük oltások bevezetésével fokozatosan sikerült javítani a járványügyi helyzeten – írta a HVG megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Statisztikailag ez azt jelenti, hogy amíg 1950-ben évente 100 ezer lakosonként 490 új TBC-esetet regisztráltak, 1970-ben ez 100 alá csökkent, 2024-ben pedig ugyanez az adat már nem érte el az 5-öt az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) nyilvántartása szerint.
A fertőzések száma mellett a TBC halálozási rátája is dinamikusan csökkent az elmúlt évtizedekben Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt – derül ki az Eurostat és az Egészségügyi Világszervezet adataiból. Amellett ugyanis, hogy a betegség szűrésekkel könnyedén diagnosztizálható, legtöbb formája gyógyítható.
TBC-megbetegedések száma 2023-ban, százezer főre vetítve
WHO
A tüdőszűrések rendszerében legutóbb 2014-ben vezettek be nagy változást: míg korábban területi alapon rendeltek el a hatóságok kötelező, tömeges szűréseket, azóta önkéntesen lehet részt venni a vizsgálaton, a 40 év felettieknek ingyenesen, beutaló nélkül jár, a fiatalabbaknak térítésköteles a röntgen.
