Brüsszeli kémügy: könnyen lehet, hogy a külügy és a hírszerzés közötti ellentét vezethetett a bénázáshoz

Nő a bizalmatlanság az EU-ban Magyarországgal szemben, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy lebuktak a Brüsszelben dolgozó magyar hírszerzők. A próbálkozások manapság is folytatódhatnak.

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő kormánytagok túlzott aktivitása vagy éppen a kormányzaton belüli ellentét állhat annak hátterében, hogy az Információs Hivatal (IH) szokatlan léptékű hírszerzési tevékenységbe kezdett 2012-ben Brüsszelben, s végül az akció, ha nem is látványos, de 2017-ben kellemetlen lebukással végződött.

A buktának ráadásul két eleme volt. Egyfelől az uniós intézményekben dolgozó magyar állampolgárok beszervezése miatt lelepleződtek a hírszerzők.

Emellett az is megnyirbálta a kormány iránti bizalmat, hogy a magyar szolgálatok megfigyelték az Unió csalásellenes hivatala, az OLAF Magyarországon tartózkodó képviselőit is, akik éppen a miniszterelnök vejét is érintő Elios-ügyet vizsgálták.

Hozzászólások