Az alkalmazottaid nem megszegik a szabályokat, hanem egészen más pályán játszanak
Gig economy, portfóliókarrierek, digitális nomádok. A munkavégzést érintő átalakulás nem fokozatosan zajlott le az elmúlt évtizedekben: 2020 óta ugrásszerű, egész társadalmakat érintő változások formálják, hogyan keresünk pénzt. Mi az a pszichológiai szerződés és mit kell megértenie a mai vezetőknek?
Marguerite Kotzé – BeHive
„Zoli nálam dolgozik, tőlem kapja a fizetését. Mi ez az egész?” – háborog Hanna, egy fiktív tech cég vezérigazgatója, amikor az egyik legértékesebb munkatársa hirtelen feltűnik a YouTube-on. Zoli, egy medior adatelemző, saját tech csatornát indított, ami úgy tűnik, hogy több ezer megtekintést és fizetett hirdetéseket hoz neki. Hanna árulásnak érzi. Zoli nem szegett meg semmilyen szerződést – mégsem stimmel valami.
Amire Hanna és Zoli története rávilágít, az a pszichológiai szerződés megszegése – ez azokat a ki nem mondott elvárásokat jelenti a munkáltató és munkavállaló között, amik esetükben éppen felbomlani látszanak. Hanna úgy gondolta, amikor Zolit felvette, hogy nemcsak az idejét vásárolta meg, hanem a szakmai fókuszát és kreatív energiáját is. Most viszont azon tűnődik: „A legjobb ötleteit talán már a saját ügyfeleinek tartogatja?”
Amit a munkaszerződésed nem mond ki
A foglalkoztatás nemcsak a papíron aláírt szerződésről szól. A pszichológiai szerződés fogalmát Denise Rousseau professzor vezette be 1989-ben, bemutatva, hogy a munkaviszonyt kölcsönös (akár ki nem mondott) elvárások is szabályozzák - a valódi kapcsolat az egymás iránti bizalom, lojalitás és elköteleződés hallgatólagos megállapodásán alapul. Amikor ez a szerződés sérül, nehéz pontosan megfogni, hogy miről is van szó. Csalódás, elhanyagolás, elköteleződés hiánya. Hanna úgy érzi, Zoli kettős fókusza lerombolta azt a képet, hogy a hűsége kizárólagos – mikor valaki máshová is energiát fektet, talán nem teljesen az ő vállalatuk sikeréért dolgozik.
Mit jelent a munka?
A jelenség sokkal több, mint a fiatalabb generációk új igényei (ha a Z generációs jelenségekben merülnél el, kövesd a linket az előző hírlevelünkhöz). Nem pusztán új értékrend születik, hanem teljesen új szemlélet. Ez valódi paradigmaváltás. A technológiai fejlődés mindenki kezébe ad lehetőségeket, nem csak a kiváltságos keveseknek. A közösségi média, az e-learning és a fintech-forradalom példátlanul könnyűvé tették a személyes márkaépítést, a nemzetközi ügyfélszerzést és az azonnali, nemzetközi átutalásokat.
Mindezek következménye az, amit a Világbank „nem hagyományos foglalkoztatási forma” (NSE) vagy „gig-munka” neveken említ. Ezek a munkaformák dinamikusan váltják éppen le a hagyományosnak vélt negyven órás, egy-munkáltatós modellt. A digitális nomádok átlagéletkora 36 év, és Magyarország a harmadik helyen áll a világon a nomád célországok között. A Hannához hasonló vezetőknek meg kell érteniük: nem a szabályok változnak, hanem a játéktér íródik újra. Tíz éve Zoli talán félt volna belevágni a saját kis mellékprojektjeibe. Ma egyszerűen csak csinálja. Ez nem lassú fejlődés, hanem a hatalmi egyensúly hirtelen felborulása munkáltató és munkavállaló között.
2020 óta a változás nem fokozatos, hanem szinte azonnali
BeHive
Az okok sokfélék: a ’73-as olajválság megmutatta, hogy a geopolitikai események a munkahelyi biztonságot is veszélyeztetik. A ‘90-es évek dotkom-lufija szétfoszlatta a lojalitás illúzióját – az emberek rájöttek: „a karrieremért dolgozom, nem a cégemért”. A 2008-as pénzügyi válság pedig mélyen megingatta az intézményekbe vetett bizalmat.
Három munkaformáló trend
1. A portfóliókarrierek az új norma „Minek megmászni a karrierlétrát, ha felépíthetem a sajátom?” A portfóliókarriert építők egyszerre több szakmai projektben vesznek részt, ami rugalmasabbá és válságállóbbá teszi őket. A Világgazdasági Fórum szerint egyre több munkavállaló szeretne szerteágazó készségeket és tapasztalatot építeni – és ha ezt nem kapják meg a munkaadójuktól, megszerzik maguknak. A „side hustle” korszaka átalakult és a több munkatípusból álló professzionális karrierút vette át a helyét.
2. A munka nem házasság, hanem küldetés A munkaviszony ma inkább nyitott kapcsolatnak tekinthető, mint egy házasságnak. Nem örök lojalitásról szól, hanem sokszor inkább célorientált, időszakos projektről. A munkavállalói elköteleződés hossza és mélysége kiszámíthatatlanná vált, a megállapodás inkább tranzakció: a dolgozó értéket teremt, a cég pedig támogató környezetet. Ha az egyensúly felborul, a papíralapú szerződés nem tartja ott a tehetséget.
3. Én Kft. – A hűség új eszköze az intrapreneurship A legjobb munkavállalók nem alkalmazottként, hanem a saját mini cégük vezérigazgatójaként tekintenek magukra. A kontroll iránti igény, ami a portfóliókarrier mögött is áll, itt is megjelenik: az intrapreneur a vállalat erőforrásait szeretné használni új ötletek kidolgozására. Nem a ranglétrát akarja mászni, hanem valamit felépíteni.Ők nem azok a munkavállallók, akik húsz évig csendben ellébecolnak a cégnél, hanem azok, akik megkérdőjelezik az “így szoktuk” érveket, az értékteremtés és az innováció mellett köteleződnek el.
Lebukásból legenda
A PlayStation sem létezne intrapreneurship nélkül. 1983-ban a Sony mérnöke, Ken Kutaragi, a videojátékok piacát akarta meghódítani, de a Sony nem hitt benne. Titokban így Ken a Nintendónak is elkezdett dolgozni párhuzamosan, majd amikor lebukott, csak a Sony vezérigazgató, Norio Ohga támogatása mentette meg. Kutaragi kitartása végül a PlayStation megszületéséhez vezetett – amely ma is a Sony legnyereségesebb üzletága.
A pszichológiai szerződés megszegésének ára
Visszatérve a hírlevél elején felhozott példához: Zoli nem megszegte Hanna pszichológiai szerződését – egyszerűen egy másikat írt alá.
Ha a cégek és vezetőik figyelmen kívül hagyják a paradigmaváltást, óriási kockázatot vállalnak. A következmény nemcsak alacsony produktivitás vagy tehetségek elvesztése, hanem sérült munkáltatói márka is lehet (amivel szintén foglalkoztunk egy korábbi hírlevelünkben). Manapság az emberek nemcsak felmondanak, ha boldogtalanok a munkájukkal. Még rombolóbb lehet a “silent quitting” (amikor az elköteleződésük megszűnik, de továbbra is munkavállalók maradnak), vagy a „loud quitting” – a Harvard Business Review szerint a globális munkaerő 15 százaléka aktívan, hangosan a cége érdekei ellen dolgozik. Mindez azért, mert a vállalatok még mindig a múlt szerződését próbálják érvényesíteni.
1 napnyi saját projekt – Tanácsok vezetőknek
1. A rugalmasság ne kiváltság legyen, hanem alap Az autonómia alapvető emberi szükséglet. Ha az emberek szabadon irányíthatják az idejüket és energiájukat, a motivációjuk és elköteleződésük az egekbe szökik (ennek a tudományos hátterét a Self-Determination Theory magyarázza).
2. Ne csak feladatokat adj, készségeket is építs A jó vezetők szerepe nem feladatkiosztás és ellenőrzés, inkább mentorálás – hogy beosztottjaikat jó lehetőségekhez juttassák a cégen belül. A növekedés iránti vágy mély emberi hajtóerő. Ha a fejlődés forrásává válsz, lojalitást kapsz cserébe.
3. Lehetőségként, ne veszélyként tekints a portfóliókarrierre Zoli YouTube-csatornája nem fenyegetés, hanem lehetőség, ha kíváncsisággal fordulsz felé. Az ott tanult készségek (marketing, prezentálás, videószerkesztés) a te cégednek is hasznos lehet. A viselkedéstudományban a „reciprocitás elvének” hívjuk ezt: ha a cég támogatja a munkatárs egész énjét, ő is szívesen hozza vissza a teljes, fejlettebb önmagát a munkába. Előfordulhat, hogy a munkatárs mellékprojektje túlságosan eltér a céged fő profiljától, de a helyzet egy gondolatot ilyenkor is megér. Bármilyen plusz tevékenység képes kitágítani a céged látókörét, és frissebb nézőpontokat hozhat a te problémáidra is.
4. Inkubátorként gondolkodj, ne kapuőrként Ne egyedül a megtartás legyen a cél, hanem a tehetség fejlesztése. Örülj neki, ha olyan embert vettél fel, akiben megvan az a potenciál, hogy egyszer saját céget alapít – ő lehet a jövőbeli partnered, ügyfeled vagy befektetőd. Ha netán elhagy egy ilyen kollégád, az elvesztését életre szóló, értékes szövetséges „megszerzésévé” is alakíthatod a saját hálózatodban. Hiszen vezetőként a céged mellett ökoszisztémát is építesz.
És mi lett Hannával és Zolival a fiktív példánkban? Miután Hanna felismerte, hogy Zoli nem az elkötelezettségét veszítette el, hanem más módon akarta megélni a szakmai szabadságát, új megállapodást kötöttek. Zoli továbbra is dolgozott a cégnél, de heti egy napot a saját projektjeinek szentelhetett. Néhány hónappal később az egyik videójában bemutatott adatvizualizációs megoldást a cég is átvette – és új termékként piacra vitte. Hanna rájött: a lojalitás ma már nem a kizárólagosságot jelenti, hanem a kölcsönös növekedés szabadságát.
Nyitókép: Kim Ohrling / Connect Images / Connect Images via AFP
Tetszik, amit olvasol?
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.