Márkaépítés a munkahelyről: belül dől el, de kívül látszik
Akár 5, akár 5 ezer munkavállalóval rendelkezik, minden cégnek van munkáltatói márkája (employer brand). Döntéshozóként nem az a legnagyobb kihívás, hogy ezt a márkát felépítsük, hanem az, hogy tudatosan irányítsuk. Legtöbben kizárólag klasszikus PR- vagy HR-problémaként közelítik meg a feladatot, de mára ez a gondolkodásmód kevés.
A munkáltatói márkaépítés az a tevékenység, amivel a cégek megkülönböztetik magukat a munkaerőpiacon, hogy magukhoz vonzzák, felvegyék, és megtartsák a számukra megfelelő embereket. Bár maga a definíció is tudatos tevékenységet sugall, ez nem mindig van így. A kulcsszó az irányítás: munkáltatói márkánk ne sodródjon az árral, hanem olyan irányba épüljön, amilyenbe mi szeretnénk.. Ahogy korábbi hírlevelünkben is hangsúlyoztuk, a szép szavak, inspiráló plakátok, új szlogenek mind értelmetlenek a szervezetek életében, ha nincs mögöttük valódi tartalom, éles stratégiai irány és vezetői elköteleződés.
Mik tehát azok a mindennapi megközelítések és konkrét cselekvések, amik részei a munkaerő-toborzásnak és céges kommunikációnak, de kevesek ahhoz, hogy tudatos márkaépítésről beszélhessünk? Hogyan tudjuk ezeket holisztikusan összefogni?
Épüljön a márka
BeHive
1. Kósza hirdetések helyett történetmesélés: Állások meghirdetése önmagában kevés. Kutatások szerint az emberek döntéseit erősebben befolyásolják a narratív történetek és érzelmi élmények, mint a puszta tények. Bár ezek is szerepet játszanak véleményeink formálásakor, a kultúráról, értékekről, emberekről és célokról szóló, hiteles történetek –kiegészítve világos és megkülönböztető értékajánlattal – sokkal mélyebb kötődést alakítanak ki.
2. Külső fókusz helyett belső egyensúly: A márka, bár főként kifelé (tehát a cégen kívülieknek) szól, de belülről épül. Ha a vállalati kultúra és a munkavállalói élmény nincs összhangban a kifelé kommunikált képpel, kognitív disszonancia alakul ki, ami erősen rombolja a hitelességet. A munkavállalói márkaépítés egyik fő célja, hogy a belső valóság és a külső percepció egymást erősítse.
3. Kontroll helyett hiteles hangok: Ha véleményekről van szó, jobban bízunk más emberekben, mint a hivatalos kommunikációban. A munkavállalók hiteles, önkéntes megszólalásai (például LinkedIn-en) nagyobb meggyőző erővel bírnak, mint a központilag írt és kommunikált üzenetek. A feladat tehát nem a véleménynyilvánítás irányítása, hanem annak támogatása és önkéntes ösztönzése.
5. Ad-hoc tűzoltás helyett hosszú távú stratégia: Nem elég akkor foglalkozni a márkaépítéssel, amikor épp van egy üres pozíciónk. Hiszen az a célunk, hogy folyamatosan vonzzuk és megtartsuk a megfelelő embereket. A hosszú távú, következetes munka alakít ki erős márkát, ami a munkaerőpiaci változások során is stabil vonzerőt jelent.
Hogyan alkalmazták mások sikeresen a fentieket, és milyen hibákat vétettek?
Érdemes megfontolni néhány gyakorlati példát: hogyan néz ki a külső értékek és külső kommunikáció közötti konzisztencia, vagy a munkavállalók valódi meghallgatása?
Érték-vezérelt kommunikáció
Kontextus: A holland Tony’s Chocolonely csokimárka azzal a céllal jött létre, hogy megszüntesse a kakaóiparban ma is meghatározó modernkori rabszolgaságot. Teljes mértékben végigkövethető ellátási láncokat alkalmaznak, és olyan ültetvényekkel dolgoznak együtt, ahol csak felnőtt, tisztességesen megfizetett termelők dolgoznak.
Jó gyakorlat: Nem csak a fogyasztói márka központi eleme az értékvezéreltség, hanem a munkáltató márkát is áthatja. Olyan kollégákat keresnek, akiket mélyen motivál a cég missziója, akik szeretnék valóban jobb hellyé tenni a világot – és ez a munkáltatói kommunikációjuk egészén is tetten érhető.
Kontextus: Az Amazon igyekszik egyre inkább biztonságos és támogató munkahelyi légkört kínáló foglalkoztatóként pozícionálni magát.
Rossz gyakorlat: Sajnos a sajtóban és belsős beszámolókban megjelenő hírek nem egyeznek azzal a képpel, amit a cég igyekszik magáról sugallni. Tömeges kiégések, munkahelyi balesetek tucatjai szerte a világon azt mutatják, a munkahelyi kultúra alapvetően szembemegy a külső üzenetekkel. Az Amazon példája is jól mutatja, miért fontos a munkáltatói márkaépítésre nem csak külső kommunikációs, hanem belső transzformációs eszközként is tekinteni.
Aktív hallgatás és válaszreakció
A Better.com amerikai jelzáloghitel-közvetítő vezérigazgatója, Vishal Garg egy Zoom hívásban rúgta ki a cég 900 alkalmazottját 2021-ben. Ezután Gargot botrányos keretek között felmentették a pozíciójából, majd egy kisebb szünet után visszahelyezték. Következett egy félresikerült részvény-kibocsátás és több ezer negatív értékelés a megmaradt munkavállalóktól, ami padlóra küldte a céget, ahonnan azóta sem sikerült felállniuk. Olyan mértékben sérült a munkáltatói márkájuk, hogy nem tudják magukhoz csábítani a megfelelő munkaerőt.
Nem csak, hogy a munkavállalók elbocsátásának körülményei is nélkülözték az empátiát, de a tény, hogy a vezérigazgatót, miután felmentették a felháborodásra reagálva, egy kisebb szünet után visszahelyezték a pozíciójába. Ez megmutatta, a rövid távú üzleti érdekek felülírták az emberi szempontokat. Pedig a munkavállalók akkori visszajelzései, és a Better.com azóta tartó lejtmenete elég lehetőséget adott a menedzsmentnek, hogy reflektáljanak a döntéseikre. Ezzel szemben nézzünk most meg egy pozitív példát.
Kontextus: A Coinbase amerikai kriptotőzsde kíváncsi volt, hogyan érezték magukat a munkavállalóik 2020-ban, a pandémia és a kriptobumm közepette. A felmérésük eredménye szerint a munkatársak 52 százalékának csak az ún. recharge week jelentett volna fellélegzést, azaz, ha a teljes cég egyszerre, egy teljes hétre szabadságra menne. Erre válaszul a következő évre négy ilyen hetet jelentett be a cég vezetősége.
Jógyakorlat: A legtöbb nagyvállalat rendszeresen futtat munkavállalói kérdőíveket. Azonban ilyen mértékű összhang a dolgozói igények és a vezetőségi reakció között ritkán tapasztalható. A négy hét fizetett szabadság nem csak a jelenlegi kollégák elégedettségét és kiegyensúlyozottságát emelte, de valódi tartalmat tett az „emberközpontúság”, mint munkáltatói érték mögé.
Hol jön képbe a viselkedéstudomány?
Az eddigi pontok alapján is láthatjuk, milyen fontos szerepe van a pszichológiának és az emberi viselkedésre, döntéshozatalra ható mentális mechanizmusok megértésének a márkaépítésben. Hogyan tudjuk tehát ezt az új szemléletmódot beilleszteni a korábbi folyamatainkba? A három terület, amit leginkább lefed a munkáltatói márkaépítés feladata a PR, HR és marketing funkciók. Mi a közös bennük? Mindegyik az emberi viselkedéssel, annak megértésével foglalkozik, és igyekszik pozitívan hatni rá a kívánt üzleti cél elérése érdekében.
Középen figyel az EB
BeHive
Ha abból a ma még uralkodó nézetből indulunk ki, hogy elég egy jó ajánlat, egy látványos kampány vagy szépen megfogalmazott értékajánlat, versenytársaink könnyen elcsíphetik előlünk a tehetséges munkavállalókat. A viselkedéstudomány ugyanis megmutatta: döntéseinket nem csak racionális szempontok, hanem benyomások, társas hatások és tudattalan torzítások formálják.
Mit tegyek döntéshozóként?
Mérjük fel a terepet: ki foglalkozik jelenleg a munkáltatói márkánkkal? Van erre külön csapatunk, dedikált szakemberünk, vagy ez a kommunikációs csapat dolga? Ki irányítja a stratégiánkat? Van-e egyáltalán stratégiánk? Próbáljuk minél alaposabban megérteni, hogy működik jelenleg ez a funkció.
Bátorítsuk a horizontális együttműködést: ne szigeteljük el a márkaépítést egyetlen csapathoz. Vonjuk be a HR-t, a marketinget, a kommunikációt, de akár az üzletfejlesztést is. Nem csak toborzásról szól, hanem a kultúráról és a mindennapi élményről is, amit a munkavállalók átélnek. Minél több szempont jelenik meg, annál hitelesebb lesz a márkánk.
Mérjünk, mérjünk, mérjünk: ne érjük be szubjektív benyomásokkal vagy egy-egy visszajelzéssel. Vizsgáljuk folyamatosan a fluktuációt, az ajánlások arányát, a pályázók minőségét, a közösségi médiás elérést és interakciókat, készítsünk kutatásokat a cég munkáltatói megítéléséről! Azonosítsuk, mi hoz valóban eredményt, és mire kell fókuszálni a jövőben.
A stratégiai megfontolások mellett érdemes figyelembe venni azokat a pszichológiai törvényszerűségeket is, amelyek láthatatlanul alakítják a munkavállalói benyomásokat és döntéseket.
A halo-effektus: benyomásaink a részről hatással vannak az egészről alkotott véleményünkre. Például a fogyasztói márkánk közvetlenül is hatással van munkáltatói megítélésünkre. Gondoljunk tehát a már meglévő fogyasztói márkakommunikációnkra is, amikor új munkáltatói kampányokat tervezünk.
A messenger effektus: nem csak az számít, mi az üzenet, hanem az is, hogy ki mondja. A kollégák személyes történetei és ajánlásai sokkal hitelesebbek és meggyőzőbbek, mint a hivatalos vállalati kommunikáció, mert könnyebb velük azonosulni. A vezetői példák és szakértői ajánlások szintén erősíthetik a bizalmat (az ún. tekintélytorzításnak köszönhetően), míg a külső díjak, mint például a Szerethető Munkahelyek vagy a Randstad Award objektív visszaigazolásként hatnak.
Társas megerősítés: bizonytalan helyzetben az emberek mások cselekedeteit követik, azokhoz igazítják saját viselkedésüket. Bátorítsuk tehát a munkavállalókat, hogy osszák meg tapasztalataikat például LinkedIn-en vagy belső csatornákon. Ez nem csak a toborzásban segít, de meglévő kollégáink elköteleződését is erősíti.
Reciprocitás: a kölcsönösség elve szerint, ha valaki pozitív gesztust kap, ösztönösen viszonozni szeretné azt. Kis gesztusok, személyre szabott figyelmességek és elismerések beépítése mindennapi vezetői gyakorlatunkba erősíti a munkavállalók elégedettségét, hozzájárul a pozitív irodai légkörhöz, aminek egy idő után a piacon is híre megy.
Status quo bias: hajlamosak vagyunk a jelenlegi helyzethez ragaszkodni, akkor is, ha objektíven nézve egy új lehetőség jobb lenne. Ez akadályozhatja a változások (például új értékajánlat építése, digitális transzformáció vagy rugalmas munkarend) bevezetését és elfogadtatását. Érdemes ezt a munkáltatói márkaépítés során is figyelembe venni: az újításokat úgy kell véghezvinni, hogy azok kis lépésekben történjenek, és érthetőek, indokoltak és vonzóak legyenek a jelenlegi állapotból nézve/kiindulva is.
Kijelenthetjük tehát, hogy a munkáltatói márka alakítása nem csupán kommunikációs feladat, hanem stratégiai eszköz: ha tudatosan építjük, segítségül hívva a viselkedéstudomány elveit, nemcsak a toborzást és megtartást tudjuk erősíteni, hanem hosszú távon a cégünk versenyképességét is.
Nyitókép: Logorama kisfilm, 2009 / Youtube
Tetszik, amit olvasol?
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.