Ismét lendületet vettek a tisztán elektromos autók (BEV) eladásai, az idei év első felében világszerte közel hatmillió ilyen jármű állt forgalomba, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Európában 25 százalékos növekedést mértek – ez 1,1 millió járművet jelent –, ám az öreg kontinens jócskán elmaradt a legnagyobb piac, Kína mögött, ahol a 3,7 millió BEV forgalomba állítása 47 százalékos éves ugrásnak felel meg. Hosszabb távon az is ígéretes lehet, hogy az eddig jelentéktelennek számító piacokon, Afrikában és Dél-Amerikában is meglódult a kereslet: mindkét térségben száz százalék körüli éves növekedést mérnek.
Bár az idei eredmények biztatóak – az előrejelzések szerint a második fél év is jól sikerülhet –, a tisztán elektromos járművek globális aránya még mindig csupán 3 százalék körül alakul: 2025 első felében 1,644 milliárd személyautó futott a világ útjain, és ezekből minfössze 60 millió volt BEV, illetve PHEV, azaz konnektorból tölthető hibrid. A villanyautók európai térhódítása messze elmarad a remélttől, a szakértők szerint a károsanyag-kibocsátás csökkentését előirányzó uniós tervek megvalósításához 2030-ra 20, 2035-re pedig 35 százalékra kellene emelkednie a BEV-ek és PHEV-ek arányának.
Az elektromos kocsik aránya annak ellenére viszonylag alacsony, hogy használatuk sok szempontból logikus lenne. A BEV-ek lokálisan, a városokon belül mindenképpen csökkentik a károsanyag-kibocsátást, s azokban az országokban, ahol az elektromos áramot megújuló vagy legalábbis karbonsemleges forrásokból állítják elő, a villanyflotta növekedésével érezhetően visszaesik a levegőbe kerülő szén-dioxid és szálló por mennyisége. A statisztikák szerint ha csak a kisteherautók felét elektromosra cserélnék a világ országaiban, akkor évente 1,5 milliárd tonnával csökkenne a CO2-terhelés. (Magyarországon évente mintegy 45–47 millió tonna szén-dioxid kerül az atmoszférába.) Az is igaz, hogy a BEV-ek élettartamra vetített költsége alacsonyabb, mint a hagyományos járműveké: a beszerzési ár ugyan magasabb, ám a töltés – kivéve a szupergyors nyilvános töltőket – olcsóbb, mint benzint vagy dízelolajat vásárolni. A felmérések szerint a BEV-tulajdonosok döntő többsége – 70–90 százaléka – otthon tankol fel árammal, s ez így is marad, amíg nem terjed el világszerte e tevékenység megadóztatása.
BMW-gyártás Debrecenben. Körvonalazódó jövő
Reviczky Zsolt
Az elektromos járgányok terjedésének fő akadálya már nem a „hatótávfrász”, a korszerű villanyjárgányok 700 kilométert tesznek meg egy feltöltéssel – a BMW Debrecenben készülő Neue Klasse iX3-asai pedig már 800 kilométert tudnak –, hanem az, hogy nem olcsók. A magas ár pedig még a magyarnál kevésbé árérzékeny piacokon is sokakat elriaszt a vásárlástól. Ez egyértelműen nyomon követhető az egyes országok eladási statisztikáinak elemzésével: Norvégiában, ahol változatlanul jelentős kedvezmények járnak a BEV-vásárlóknak, 90 százalék körül alakul a villanyautók részesedése az újautó-eladásokból, Kínában pedig, ahol jellemzően alacsonyabbak az árak, mint Európában vagy az USA-ban, 45 százalékot tett ki tavaly a forgalomba állított BEV-ek aránya.
