Regénye megírásához Gustav Klimtnek az Egy hölgy arcképe című festményét körüllengő rejtély vezette. A képet a piacenzai Ricci Oddi Modern Művészeti Galériából 1997-ben ellopták, majd 2019-ben sértetlenül került elő.
Minden úgy indult, hogy az egyik barátom elküldte a The Guardianben megjelent cikket a szóban forgó Klimt-festményről azzal, hogy izgalmas a sztori, kezdhetnék vele valamit. Valljuk be őszintén, ki ne szeretné azokat a történeteket, amelyek felbecsülhetetlen értékű festmények váratlan felbukkanásáról szólnak, ez esetben egy olyanról, amelyet 22 év után egy szemeteszsákban leltek meg csorbítatlanul. Mire a cikk végére értem, éreztem, hogy ebből regényt kell írni.
Ez a művészettörténeti szenzáció nyilván más írók figyelmét is felkeltette. Sürgette önt az idő?
Úgy tudom, Gabriele Dadati olasz írónak, aki művészeti témákkal foglalkozik, hasonló gondolat jutott eszébe a világsajtót bejárt cikkek láttán, de teljesen más sztorit kerekített belőle (Klimt modellje címmel írt könyvet – a szerk.). Mi írók nem tehetünk mást, mint hogy kitalálunk egy saját sztorit, hiszen minimális információnk van a modellről. A kutatások sem fedték fel a rejtélyt, ami átszövi a festmény kalandos útját.
Beható nyomozást végzett az ismeretlen modell kilétéről, származásáról, Klimt életében játszott szerepéről. Mire jutott?
