„Amikor Dick Cheneyvel beszél, akkor hozzám beszél. Amikor Dick Cheney beszél, akkor én beszélek.”
Egy meg nem nevezett republikánus szenátor szerint George W. Bush amerikai elnök többször is így jellemezte neki az alelnökéhez fűződő szoros politikai viszonyát. Cheneyt az amerikai kommentátorok jó része már kezdettől az USA történelmének legbefolyásosabb alelnökeként emlegette, és ez a vélemény legutóbb akkor tűnt föl a sajtóban, amikor kiderült: a politikus a szokásokat és a bejáratott fehér házi mechanizmust félresöpörve maga döntött arról, hogy csak késlekedve és némi kerülővel hozzák nyilvánosságra az általa okozott vadászbaleset tényét.
Az incidensből a legtöbb viccet gyártották az amerikai humoristák azóta, hogy 2000-ben Bush a legrátermettebb alelnökjelölt felkutatásával bízta meg Cheneyt, aki aztán szorgos keresés után rálelt önmagára. A kettős az USA történetének legszorosabb elnökválasztása során a „hosszabbításban”, emlékezetes jogi csatában győzött, és a párosítás nem is nélkülözte a logikát. A politikusi és üzletemberi tapasztalatokban – Texas kormányzójaként, illetve a Texas Rangers baseball-klub résztulajdonosaként – egyaránt gyöngén álló Bush mellé jól illett az 1941-ben Nebraskában, egy szövetségi alkalmazott fiaként született Cheney, aki a felkérés előtt az olajipari szolgáltatásokra specializálódott Halliburton első embere volt, korábban pedig illusztris törvényhozási és kormányzati pedigrét épített föl.
Az első washingtoni megbízásait hozzá hasonlóan fiatal mentora, Donald Rumsfeld segítségével még Richard Nixon idején szerző Cheney 34 évesen Gerald Ford fehér házi stábfőnöke lett, később tíz éven keresztül birtokolta Wyoming állam egyetlen képviselői helyét a kongresszusban, 1989-től pedig az idősebb Bush védelmi minisztere, az első Öböl-háború politikai irányítója volt.
Az évtizedek során kiépített kapcsolatrendszerét az utóbbi öt évben annak érdekében mozgósította, hogy a Bush által fölvázolt programot megvalósítsák. Más kérdés, hogy – bár az utolsó szót természetesen az elnök mondja ki – ez a program sokak szerint éppen a politikai és gazdasági kérdésekben ultrakonzervatívnak tartott Cheney sugalmazására született.
