Meghalt Dick Cheney, az Egyesült Államok 46., modern kori történetének legbefolyásosabb alelnöke, aki a „terrorizmus elleni háború”, az afganisztáni beavatkozás fő irányítójaként, illetve az iraki háború egyik fő szorgalmazójaként híresült el – számolt be kedden az elhunyt családjának közlése alapján a CNN. A vitatott munkásságú politikus 84 éves volt.
A George W. Bush republikánus elnök mellett 2001 és 2009 között szolgáló keményvonalas konzervatívnak tartott republikánus politikus utolsó éveiben nagyrészt szembekerült a Trump vezetésével irányt váltó pártjával. Donald Trumpot többször is hevesen bírálta, „gyávának” és az Egyesült Államokkal szembeni valaha volt legnagyobb fenyegetésnek bélyegezve a populista politikust. Politikai karrierje ironikus végkifejleteként 2024-ben az elnökválasztáson utolsó szavazatát a liberális demokrata Kamala Harrisre adta – emlékeztet nekrológjában a CNN.
Cheney felnőtt életének nagy részében szív- és érrendszeri betegségekkel küzdött, több szívrohamot is túlélve, mégis teljes, aktív életet élt, és 2012-ben szívátültetésen esett át, amelyet 2014-ben egy interjúban „az élet ajándékának” nevezett.
Cheney azután lett alelnök, hogy a kevés tapasztalattal elnöki székbe került George W. Bush a lehetséges alelnökjelöltek átvilágításával bízta meg, ám az átvilágítási folyamat végére maga Cheney tette le a hivatali esküt.
Befolyásáról sokat elárul, hogy sokan egyenesen az elnököt a háttérből irányító bábmesternek, az adminisztráció tényleges irányítójának tartották.
Hivatali ideje elején, a washingtoni Fehér Házban élte át az ország több pontján végrehajtott 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat, amelyekben a New York-i World Trade Center ikertornyait is lerombolták eltérített utasszállító repülőgépekkel. A kormányra gyakorolt totális befolyásának túlzó képzetét részben éppen az alapozta meg, hogy ezen a napon a Fehér Házból ő adott ki rendkívüli parancsot az éppen távollévő elnök helyett.
Későbbi elmondása szerint ez a tapasztalat után más emberré vált, és meggyőződésévé vált, hogy az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten beavatkozva kell megbosszulnia a támadást, illetve hogy az újabb hasonló támadásokat csak az al-Kaida megsemmisítésével lehet megelőzni.
A szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok előbb Afganisztánban indított háborút, de Cheney rövidesen azt szorgalmazta, hogy hasonlóképpen lépjenek fel Irakban is Szaddám Huszein rezsimjével szemben. Az alelnök agresszív figyelmeztetései Irak állítólagos tömegpusztító fegyverprogramjairól, az al-Kaidával való állítólagos kapcsolatáról és arról, hogy halálos fegyverekkel kívánja ellátni a terroristákat az Egyesült Államok megtámadásához, hatalmas szerepet játszottak az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziójának előkészítésében. Későbbi kongresszusi jelentések és háború utáni vizsgálatok azonban kimutatták, hogy Cheney és más kormánytisztviselők eltúlozták, manipulálták vagy nem megfelelően ábrázolták a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos hírszerzési információkat. Később az derült ki, hogy Irak nem rendelkezett ilyenekkel.
Cheney azonban 2005-ben ragaszkodott ahhoz, hogy ő és más magas rangú tisztviselők akkoriban „a rendelkezésre álló legjobb hírszerzési információk” alapján jártak el.
Bár elismerte, hogy utólag nyilvánvalóvá váltak a hírszerzési információk hiányosságai, ragaszkodott ahhoz, hogy minden olyan állítás, miszerint az adatok „torzítottak, felfújtak vagy kitaláltak” voltak, „teljesen hamis”.
Cheney a terrorizmus elleni kampányok túlkapásainak, valamint a végzetesen téves előfeltevéseknek és a rossz tervezésnek a szimbólumává vált, ugyanakkor döntéseivel kapcsolatban haláláig nem tanúsított megbánást.
Egy percig sem haboznék, újra megtenném
– mondta Cheney, amikor 2014-ben a Szenátus Hírszerzési Bizottsága jelentése azzal a következtetéssel állt elő, hogy a fokozott kihallgatási módszerek brutálisak és hatástalanok voltak, és rontották az Egyesült Államok nemzetközi megítélését.
Dick Cheney 2016-ban még annak ellenére támogatta Donald Trumpot, az elnök első ciklusának végén azonban, amikor Trump nem volt hajlandó tudomásul venni a 2020-as választási vereségét, január 6-i beszéde pedig hívei lázadásához vezetett, arra késztette Cheneyt, hogy saját pártja új irányvonalát és vezetését bírálja.
Hazánk 246 éves történelmében még soha nem volt olyan személy, aki nagyobb fenyegetést jelentett volna köztársaságunkra, mint Donald Trump
– mondta akkor.
„Ő egy gyáva. Egy igazi férfi nem hazudna a támogatóinak. Elvesztette a választásokat, és nagyot bukott. Én tudom. Ő is tudja, és mélyen legbelül szerintem a legtöbb republikánus is tudja” – minősítette az azóta újra hivatalban lévő elnököt.
(Nyitóképünk forrása: Patrick T. FALLON / AFP)
