„A mennyország a lovak hátán van, a nők ölében és a könyvek lapjain” – írta. A sorrend mára változott?
Manapság egyre több időt töltök a könyvekkel. Három csodálatos nővel élek együtt, a feleségemmel és a két gyönyörű kislányommal. Hatévesen Cs. Sebestyén Károly Árpád-kori íjrekonstrukciója meghatározó élményem volt. Felnőttfejjel sikerült elkészítenem, ez lett a lovasíjászat alapja, ami itt, a Kassai-völgyben született meg. Ez a hely arról szól, hogyan tudunk együtt élni a hagyományainkkal a XXI. században. A lovasíjászatnak nagyon fontos szelete a hagyományőrzés, például hogy tartsd a jószágot természete szerint.
„A magyarok józan eszeként” híresült el a közéleti szerepvállalásaival. Mérföldkőnek tekinti a 2022-es választások idején adott Partizán-interjúját?
Akkoriban lett elegem a lövészárok-politikából, másrészt olyan félelmem volt, hogy ha nem lehet megállítani a dehumanizációt, beláthatatlan következményei lesznek. Ha ugyanis el tudom hitetni az ellenfelemmel, hogy démoni, akkor vele szemben bármi megengedett. A Gulyás Márton-riport idején hoztam egy döntést, évente hat-nyolc olyan embert hívok meg a tanyámra, akik teljesen távol állnak az életmódomtól, az életfilozófiámtól. Magyarország eljutott arra a kritikus szintre, hogy a szemben lévő táboroknak nincs valódi képük egymásról, a propagandisták, aktivisták által teremtett képet látják.

Kelethez, a népi oldalhoz sorolja magát. Determináltan, vagy a választott életmódja alapján?