„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A párizsi Louvre-ban őrzött felbecsülhetetlen értékű ékszereket valószínűleg a bennük lévő drágakövekért rabolták el, ami beleillene az utóbbi évtized múzeumi betöréseinek trendjébe. A lopás gyanúsítottjai közül többet elfogtak, páran részleges beismerő vallomást tettek, a kincsek azonban még nem kerültek elő.
Ha nem is az évszázad, de az évtized rablásának nevezett louvre-beli betörés utáni napokban is azt találgatják a szakértők, vajon előkerülnek-e az ellopott kincsek. A francia hatóságok felbecsülhetetlennek nevezték a napóleoni időkből származó koronázási ékszereket, ami érthető a kulturális és történelmi vonatkozásaik miatt. A kulturális tárca szerint az ékszerek nem voltak biztosítva, ami nehezíti a hozzávetőleges piaci értékük meghatározását. Az ország törvényei ugyanis tiltják az állami múzeumoknak a biztosítást – kivéve, ha utaztatják a műkincseket –, mondván: a felelősség az államé. Az ellopott ékszerek összértékét annak alapján becsülik 88 millió euróra, hogy azokat – egy darab kivételével – vásárolták.
Kész csoda, hogy sértetlenül került elő, hiszen a koronázási ékszerek jelentős részét 1887-ben a harmadik köztársaság utasítására elárverezték és általában szétszedték, a köveket értékesítették. A Christie’s leírása szerint a masnibrosst egy ékszerész 42 ezer francia frankért – 2008-as áron 85 ezer euróért – kapta meg.
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A miniszterelnök derűsen fogadta a kisebb incidenseket Szolnokon.
Divattörténelem a Fehér Házban.
Tisztújító kongresszust tartott a Mi hazánk.