Bár a magyarok külpolitikai attitűdjének változásairól 2010 óta készült kutatások kivétel nélkül azt mutatják, hogy az ország helyét a döntő többség továbbra is Nyugaton – azon belül is az Európai Unióban – látja, a mához közeledve sűrűsödnek az olyan mérések, amelyek azt bizonyítják, hogy Orbán Viktornak, ha lassan is, de sikerült átformálnia a közhangulatot. Ahogy azt a Medián korábbi kutatásai már jelezték, az utóbbi években erősödtek a Nyugattal kapcsolatos szkeptikus nézetek, és ezzel párhuzamosan nőtt az oroszbarát véleményeket vallók aránya.
https://hvg.hu/360/20250313_median-fidesz-tisza-orban-viktor-magyar-peter-eu-nato-ukrajna-haboru-trump
A kormánypropaganda tehát elérte célját: közel három évvel a szomszédban zajló háború kirobbanása után a magyar társadalom már nagyobb fenyegetésként tekint a megtámadott Ukrajnára, mint az agresszor Oroszországra,
pedig azt megelőzően épp fordítottja volt a helyzet. (A Policy Solutions kutatása alapján 2023 elején még 12 százalékponttal többen voltak, akik Oroszország felől nagyobb veszélyt érzékeltek,mint Ukrajna irányából, a Pew Research nemzetközi kutatása szerint pedig a kormánypártiaknak már több mint a fele kifejezetten bizalommal tekint az oroszok elnökére.)
Ami viszont a jövőre esedékes parlamenti választásokat illeti, a külső beavatkozás esélyét a többség mégis nagyobbnak ítéli Moszkva irányából, mint bárhonnan máshonnan. A Medián november eleji közvélemény-kutatása szerint összességében a magyarok 83 százaléka tart elképzelhetőnek valamiféle külső befolyást.
